Kosjegyében - Bolyongás nélküled!

Kosjegyében

Bolyongás nélküled!

Csikorognak lépteim a havas éjszakában,
holdsugaras éjjelen most
egyedül járok;
csak föntről a Hold néz le rám szomorún,
átjárják szívemet
a szerelmes álmok.
Reggeli napkelte rám szórja sugarát
kristályként csillogó fehér
hómezőben;
vágyódó szívemmel most is gondolok rád,
mikor napjaim már fájón
lemenőben.

Magam előtt látlak, mint mikor itt jártál,
bennem élsz örökké
szép emlékeinkkel;
hiába volt régen, amikor elmentél,
rád gondolok most is tiszta
érzelemmel.
Látlak a tavaszban - tavasz virágjában,
látlak naptüzétől felhevített
nyárban.
Látlak őszidőben - őszi lombhulláskor;
látlak akkor is mikor télidőből,
pelyhekben hull a hó az
ólom felhőkből.