Fazekas Valéria - Tünemény

Fazekas Valéria

Tünemény

Véres hullámokba fúló,
hanyatló napfényben,
kapaszkodó fák remegnek
hideg, őszi szélben.
Reszketve csillog
kopár koronái fölött,
vöröslő porral vonja be
a szitáló ködöt.
Lángra gyúlt égalja-
természeti tünemény,
baljós előjel – elmúlás
követe jön felém.
Színes, száradó levelek
szánkóznak a földre,
vastag avarszőnyeget
terítve elémbe.
Sötét hasú, alacsonyan
szálló felhőtömeg-
tünemény tűnik-
hamuszín ponyva
világ felett.