Tokaji Márton
Karjaidban
Tündérnap hunyorog
szép szemed
tüzén,
fénysugár csillog, hajadnak
tengerén.
Az idő mutatója kíséri
lépteid,
várom, hogy elhozod álmaim
képeit.
Enyhe szellő játszik ruhádnak
fodrain.
megpihen a szemem keblednek
dombjain.
Megérintenélek, de félek,eltörik
e kép,
belőled nekem semmi nem
elég.
Mint igazgyöngy csillog szemedben a
fény,
itt állsz előttem, nézlek lelkemmel
én.
Alkonyat árnyában, lelkünkben csend
lebeg,
jelenünk karjában szerelmi vágy
remeg.
Mozdulatod belémfogódzik,
tüzén,
fénysugár csillog, hajadnak
tengerén.
Az idő mutatója kíséri
lépteid,
várom, hogy elhozod álmaim
képeit.
Enyhe szellő játszik ruhádnak
fodrain.
megpihen a szemem keblednek
dombjain.
Megérintenélek, de félek,eltörik
e kép,
belőled nekem semmi nem
elég.
Mint igazgyöngy csillog szemedben a
fény,
itt állsz előttem, nézlek lelkemmel
én.
Alkonyat árnyában, lelkünkben csend
lebeg,
jelenünk karjában szerelmi vágy
remeg.
Mozdulatod belémfogódzik,
s nyitott
ámulatunkban csordogál a kéj,
a szemközti házak ablakában vetkőzik az éj.
a szemközti házak ablakában vetkőzik az éj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése