Szilágyi Ferenc /Hubart/ - Advent

Szilágyi Ferenc /Hubart/

Advent

Eltemetve nyárnak szép szerelmét,
Méla bánat üli meg az elmét.
Varázslat volt, már csak ködös álom,
Fájó vágyak csordult holdsugáron.

Pizzicatót zeng a szíved húrja,
Pengeti a télnek dermedt ujja.
A szürkeség szinte fáj a szemnek,
Fentről jeges csillagok üzennek:

Ne sírj ember, őrizd a reményed,
Tenyeredben leheld, amíg éled,
Új örömöt hoz majd rád a holnap,
Szelek szárnyán angyalok dalolnak.

A fehér hó minden szennyet elfed,
Patyolatba öltöztesd a lelked!
Mondj nemet a gyarló földi bűnnek,
Tiszta szívvel köszöntsön az ünnep!