Szuhanics Albert
Karácsonyi
újjászületés
Csodaszarvas fut az
égen,
agancsa közt sápadt nap van,
alacsonyan szállt felettünk,
alig van már élet abban.
Szökkenj véle égi szarvas,
hadd kapjon az újra lángra,
hogy éltető fény boruljon
a leghosszabb éjszakára!
Emeld őket szent kerecsen,
szülessen a napunk újjá,
ki csak kisded ég karéján,
lészen magasságban úrrá!
Így lőn lassan ismét nagy fény,
télűző és tavasz-táró,
elvetett mag éltetője,
nyári aratásra váró!
Mert visszatér egyszer minden,
e sötét kor fordul fénybe,
s mi könnyező, hálás szemmel,
áldón tekintünk az égre!
A fény, a hő szép lelkünket
szeretettel öleli át,
karácsonykor, s egész évben,
ha egymásnak így adjuk át!
agancsa közt sápadt nap van,
alacsonyan szállt felettünk,
alig van már élet abban.
Szökkenj véle égi szarvas,
hadd kapjon az újra lángra,
hogy éltető fény boruljon
a leghosszabb éjszakára!
Emeld őket szent kerecsen,
szülessen a napunk újjá,
ki csak kisded ég karéján,
lészen magasságban úrrá!
Így lőn lassan ismét nagy fény,
télűző és tavasz-táró,
elvetett mag éltetője,
nyári aratásra váró!
Mert visszatér egyszer minden,
e sötét kor fordul fénybe,
s mi könnyező, hálás szemmel,
áldón tekintünk az égre!
A fény, a hő szép lelkünket
szeretettel öleli át,
karácsonykor, s egész évben,
ha egymásnak így adjuk át!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése