Őri István - Zsoltár

Őri István

Zsoltár 

Templomból kijövet gyakran gondolkodom:
milyen jó Hozzád menni, Istenem!
milyen kedves Téged hallanom,
szavaid megértenem.
S milyen jó, ha nem is értelek,
csak, mit mondasz, hallgatom
s, ha fáradt vagyok, vagy zaklatott,
Nálad béke, nyugalom.
S mikor hallani vélem lépteid,
elindulok Feléd,
hogy ne kelljen annyit jönnöd értem,
mert jó nekem, ha félúton találkozunk,
s az is, ha csak az út végén,
csak ott legyél...
Neked ajánlom életem,
bűneim mind Tiéd
nyomorúságom,
szenvedésem,
kételyeim,
vérem,
reményem...
tudom, elfogadod,
s hordozod könnyedén,
mert Te erős vagy
és végtelen,
mint a csillagok,
mik az idők kezdetén
születtek
Te szülted őket,
s engem is...
fogadj el,
emelj fel,
Élet.