Válóczy Szilvia
Ott maradt
Mily fájdalmas is,
Mikor napra kél a
való,
S mily keserves a
lét,
Ha nem ért meg
A napra kész
kárhozat.
Nagy áldozat
Égni még, mint a tűz,
Lángolni…
Istenem…
Oly be szép…
S fájni, csak egyre
fájni,
Ha más utakra lép
A gondolat,
Minden ott maradt,
Abban az egyben,
Abban a csodában,
Mit el kell rejtenem.
Ó Istenem!
Ne hagyj el…
Annyira szeretem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése