Birtyik Csaba - Régi karácsonyok íze

Birtyik Csaba

Régi karácsonyok íze

Behunyom szemem,
és a régi Karácsonyok
ízét látom magam előtt!

Édesanyám sürgését.
Odaügyelt mindenre.
Leste kalács sülését.
"Kisfiam! Terítsetek!"

"Ne azt! A másik abroszt!
Bent a másik szekrényben!
Tudod, a Karácsonyost!"
Már csak némán könnyezem!

Hangját már csak így hallom!
Néha érzem, velem van.
Sürgését nem láthatom,
de itt van minden alakban!

Méz és fahéjillatú
forrón gőzös teában.
Édesapám tétován tett
minden mozdulatában.

A töltött káposztában.
Húsleves illatában.
Az asztali imában,
unokák mosolyában.

Lobbanó gyertyalángban.
Fenyőfa illatában.
Kedves érintésekben,
legördülő könnycseppben.

Azt hiszem a Karácsony
igazi szelleme ez!
Szívemben leporolom
magát a Szeretetet!

Kinyitom szemem,
és a régi Karácsonyok
ízét Látom Magam Előtt!