Della Mária - Május aranya zúdul a nyakamba

Della Mária

Május aranya zúdul nyakamba

Borong a hajnal, nem hallik madárdal.
Vágtat a szél, mint vadlovak futása,
haraggal belekap kis fáim hajába.

Hervad a Nap, ma alig ad meleget.
Azt hittem ősz lett, így május derekán,
futkos a reszketés, hideg a szobám.

A tavasz gyöngédsége kellene nekem,
virágos kiskertemben lenne a helyem.
Belém-rúg a kötelesség kimegyek.

Május aranya zúdul a nyakamba,
félénken húzódok vissza a teraszra.
Ez csak víz, semmiség, hol a bátor kertész?

Hajlott hátú bokrok felett vágtat a szél,
viharkabátom, kesztyűm páncélja véd.
Kedvem vesztem látva gaz felverte kertem.

Lecsendesül lassan az égi háború.
Esőgyöngyös levelek közt matat kezem,
piros ajkú eprem, mosolyog kedvesen.