Pünkösd - A Szentlélek eljövetele

Pünkösd – A Szentlélek eljövetele

http://youtu.be/4FEKa6GHOc4

Piros pünkösd napján,
Mindenek újulnak,
A kertek, a mezők,
Virágba borulnak.
*
A pünkösd egyházi ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek eljövetelének emlékét üli meg.

Pünkösd a kereszténység egyik fő ünnepe annak emlékére, hogy a húsvét utáni ötvenedik napon a Szentlélek leszállt az apostolokra. Ekkor sokan csatlakoztak Jézus követőihez, megalakultak az első gyülekezetek. Pünkösdkor tehát az egyház megalapítását is ünnepli a keresztény világ.

A pünkösd elnevezése a görög pentekoszté (ötvenedik) szóból származik. A keresztény egyház tanai szerint Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.

Jézus mennybemenetelét követően a tanítványok és Szűz Mária visszatértek Jeruzsálembe. Az ötvenedik napon Jézus további 120 követőjével együtt ünnepeltek. Az összegyűltek előtt ekkor csoda történt: nagy zúgást hallottak az égből és lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek minden jelenlévőre leszálltak. Ezt követően különböző nyelveken kezdtek beszélni Krisztus tanításáról a Jeruzsálemben jelenlévő, más vidékekről érkezetteknek, mindenkinek a maga nyelvén. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek, ezért pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. A nyugati kereszténységben a liturgikus szín jellemzően a vörös, ami a Szentlélek lángját és örömét jelképezi.

*

"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje"

Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Magyarországon is újra piros betűs nap a Pünkösdhétfő. De mi is ez az ünnep? A hozzá fűződő népszokásokat réges-rég elfelejtettük. Vagy mégsem?Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet.
Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap. A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket es kezdődhetett a mulatság.
Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdi királyné járás. A pünkösdi király választás sajnos teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt.

*

Tavaszköszöntés
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

*

Pünkösdölés
Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

*

Csíksomlyói búcsú
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.