Németi Csaba
A virág
Szép volt, hajnalfény
öntözte.
Szemérmes pirosló
szirmai megnyíltak,
s illata volt a szó
hozzám,
kért a virág, hogy
álmodjak!
Én megálmodtam a
Holdat,
a hajadba
ezüstszalagot fontam, s
csendemben úszott
álmaink összes pillanata.
A virág fölé
hajoltam,
élveztem zenéjét a
szónak.
- Ne törj le! - suttogta
még.
Én megkegyelmeztem
magamnak,
s a világnak nem
lettem gyilkosa.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése