Juhász Gyula
Dúdolgatok
Vándorlegény a téli
ködben,
- Mert köd előttem, köd mögöttem -
Az ország útján baktatok tova,
Az Isten tudja meddig és hova?
- Mert köd előttem, köd mögöttem -
Az ország útján baktatok tova,
Az Isten tudja meddig és hova?
Az Isten, az még nem
hagyott el,
Hitem egészen nem fogyott el,
De jaj, reménység nincs már rég velem
S kifosztott még a régi szerelem.
Hitem egészen nem fogyott el,
De jaj, reménység nincs már rég velem
S kifosztott még a régi szerelem.
Dúdolgatok, de csak
magamnak
S nótáim, mint pápista varjak
Szállanak élet és halál felett,
Fekete varjak, szürke fellegek.
S nótáim, mint pápista varjak
Szállanak élet és halál felett,
Fekete varjak, szürke fellegek.
Vándorlegény a téli
ködben,
Sok csárda alszik már mögöttem,
Egy útonálló majd csak rámtalál,
Öreg zsivány, vén cimborám, Halál!
Sok csárda alszik már mögöttem,
Egy útonálló majd csak rámtalál,
Öreg zsivány, vén cimborám, Halál!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése