Juhász Gyula
Föltámadás után
Negyven napig még a földön maradt
És nézte az elmúló tájakat.
És nézte az elmúló tájakat.
És mondta: Ez Jordán, ez Golgota.
Itt verejték volt és emitt csoda.
Itt verejték volt és emitt csoda.
És nézte, hogy a játszó gyermekek
Homokba írnak nagy kereszteket.
Homokba írnak nagy kereszteket.
És nézte, hogy a sírján csöndesen
Megnő a fű és borostyán terem.
Megnő a fű és borostyán terem.
Aztán megállt a Tábor tetején.
Oly könnyű volt a szíve, mint a fény.
Oly könnyű volt a szíve, mint a fény.
Mint pelyhet, érezte
az életet
És derűsen és némán mennybe ment.
És derűsen és némán mennybe ment.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése