Fazekas Miklós
A sas röpte
Dallamot hallok,
gyönyörű dallamot -
Ébred a hajnal a Kárpátok felett.
Magányos sasmadár mélyen alszik ott,
Pedig a nap eléri lassan a delet.
Szabad madár, nincs hová siessen ő,
Birodalmát fél nap alatt bejárja -
Az ő napja már inkább a lemenő,
Oly régen elment már élete párja.
Majd később - körbe röppeni a tájat,
Biztos talál néhány falat étket is,
S nem bánja, ha éjszakába fárad,
Marad fészkében minden, mit otthagyott,
Ki is merészelné háborgatni azt -
Talán meg sem éri már a holnapot.
Ébred a hajnal a Kárpátok felett.
Magányos sasmadár mélyen alszik ott,
Pedig a nap eléri lassan a delet.
Szabad madár, nincs hová siessen ő,
Birodalmát fél nap alatt bejárja -
Az ő napja már inkább a lemenő,
Oly régen elment már élete párja.
Majd később - körbe röppeni a tájat,
Biztos talál néhány falat étket is,
S nem bánja, ha éjszakába fárad,
Marad fészkében minden, mit otthagyott,
Ki is merészelné háborgatni azt -
Talán meg sem éri már a holnapot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése