Nagy Csaba /Gyémánt/
Add nekem magad
Év-közép e júniusi
nap,
a leghosszabb a mai,
mától már a kakukk
sem fog megszólalni.
Amiért elcsitul az
erdő ezután,
nem leszek szomorú, hisz
te csak szólsz hozzám.
Aranytiszta hangod
szívemben hordozom,
kedvességed meghat,
végtelen imádom.
Ahogy a vetett mag
eped eső után,
úgy vágyom rád
én is ezen a délután.
Tekinteted álom,
ölelésed minden,
szabadon száll a
gondolat a szélben…
Add nekem magad,
add nekem éjjeled.
Az sem baj ha éppen
ez a legrövidebb.
a leghosszabb a mai,
mától már a kakukk
sem fog megszólalni.
Amiért elcsitul az
erdő ezután,
nem leszek szomorú, hisz
te csak szólsz hozzám.
Aranytiszta hangod
szívemben hordozom,
kedvességed meghat,
végtelen imádom.
Ahogy a vetett mag
eped eső után,
úgy vágyom rád
én is ezen a délután.
Tekinteted álom,
ölelésed minden,
szabadon száll a
gondolat a szélben…
Add nekem magad,
add nekem éjjeled.
Az sem baj ha éppen
ez a legrövidebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése