Siktár János
Gyermekeim...
Gyermekeim ágyánál, a
lelkemből
vallom be féltő imádatomat,
és ők álmukban is hallják hangomat,
mely égi áldásként jön szívemből.
Az arcuk, elragadtatva bámulom,
tekintetem az alvó ajkakon
csókkal pihen meg, s lélegzésük apró
kis pihegéseiket számolom.
Lehajlok, mint ki imádkozni készül,
pedig ezúttal nem esedezem,
őket imádom, s hordom tenyeremen
földig hajtom a fejem legvégül.
Érzem, a hit elönt már jól ismerem,
pedig túlbuzgó soha nem voltam,
apa vagyok, szeretetben aggódva
s gyermekeit féltve ó Istenem.
vallom be féltő imádatomat,
és ők álmukban is hallják hangomat,
mely égi áldásként jön szívemből.
Az arcuk, elragadtatva bámulom,
tekintetem az alvó ajkakon
csókkal pihen meg, s lélegzésük apró
kis pihegéseiket számolom.
Lehajlok, mint ki imádkozni készül,
pedig ezúttal nem esedezem,
őket imádom, s hordom tenyeremen
földig hajtom a fejem legvégül.
Érzem, a hit elönt már jól ismerem,
pedig túlbuzgó soha nem voltam,
apa vagyok, szeretetben aggódva
s gyermekeit féltve ó Istenem.
http://www.youtube.com/watch?v=P-h680LVp4c
VálaszTörlés