Fazekas Valéria - Törékeny virág

Fazekas Valéria

Törékeny virág 

Mennyit küzdött a fájdalom velem,
míg nekem adott végre,
pici voltál,csoda szép,
elbűvölt mélykék szemed fénye.

Anyai szeretettel eltelve
ágyadnál dúdoltam csendesen,
babusgatva vigyáztam,óvtam-
álmodat ne zavarja semmi sem.

Törékeny féltett virágom
óvón figyeltem első léptedet,
mohó türelmetlenséggel,
öntudatlan lestem gügyögésedet.

Életed repült,miként
friss forrás fáradatlanul,
tizennyolc évvel magasodott
fölém láthatatlanul.

Lásd: nem kérhetem hogy a sorsnak
minden rossza messzire kerüljön,
de azt igen,hogy tündéri madár
a szerelem szívedbe repüljön.

Búnak könnye ne fürössze
soha fénylő szemedet,
életed tengerén a világítótorony
én legyek.

Selyembe göngyölném a világot
hogy megbújhass melege alatt-
mit tele marokkal merek szívemből...
de Te óvd kis virág magad.