Szijártó Péter - A legszebb szerelmes vers

Szijártó Péter

A legszebb szerelmes vers

Találni túl szerencsétlen
Megtartani túl gyáva az ember
S így lesz belőle az égen
Magányos csillag ki ragyogni nem tud
De hunyni vagy hullani nem mer

Rója útját a Végtelen
S nem jegyzi közben a kicsi utitársat
Az embert, aki oly hirtelen
Jött a világra szeretni s szenvedni
S leheli majd az űrbe a könnyet s a vágyat

Ha Te vagy Én azt hiszed
Hogy magasabbra törünk náluk:
A mi játékunk csak, de az és szent
S jól zárd el szíved zenedobozába
Hogy onnét szóljon, s megtaláljuk

Amiért mi belecseppentünk ketten
A tér és idő ritka randevújába
S összeért bennünk a nagy lehetetlen
Akkor felmegyünk felkiáltójelnek
A csillagok fénnyel írt ábécé-geometriájába

S mi leszünk a nyárral töltött földi éj
Mi leszünk a pillanat, a nevess
Mi leszünk a ne sírj, a ne félj,
Mi leszünk minden pár első csókja
S minden legszebb szerelmes vers.