Ligeti Éva
Holdvilágos éjszakán
Megérint a tavasz
hajamba túr újra
májusi szél
könnyed mozdulattal emel magához
még könnyed
lecsorogva hasít éles csíkot
arcod borostás mezején
s feloldja a harcod
keserű mosolyod
mégsem fordulsz felém
végtelen magányom fájón hasít belém
szívemet madárdal körbelengi lágyan
hársfa illatában elvegyül a vágyam
harmat könnye gördül zöldellő levélen
virágzó fák között várok rád fehérben
simogat a szellő
gyöngéden átölel
megérint a tavasz
itt van már
oly közel
könnyed mozdulattal emel magához
még könnyed
lecsorogva hasít éles csíkot
arcod borostás mezején
s feloldja a harcod
keserű mosolyod
mégsem fordulsz felém
végtelen magányom fájón hasít belém
szívemet madárdal körbelengi lágyan
hársfa illatában elvegyül a vágyam
harmat könnye gördül zöldellő levélen
virágzó fák között várok rád fehérben
simogat a szellő
gyöngéden átölel
megérint a tavasz
itt van már
oly közel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése