Szijártó Péter - Minden nap

Szijártó Péter

Minden nap

Minden nap úgy vártam,
és ma is talán
hogy felbukkansz egy barna
bőrönd oldalán
hogy egyszer csak eljössz
és ottmaradsz velem
minden nap úgy vártam…
és talán sosem
hogy hozol benne múltat,
nehéz szívteher
s nekem jövőt hozzá,
úgyis ennyi kell
törtem volna érted
akárhány falat
így élt bennem
az örök akarat.

De közöttünk nem volt,
csak láthatatlan béke
szomorú távolság,
szerelem kincse, vére
köröskörül vágyak,
meglepetések
egy hirtelen jött sors
új ígéretének
körbevettek nők és
asszonyok, sokan
kerestem ki hasonló,
ki más s ki olyan
boldog csak úgy lettem
hogy mi összekerül….
több voltam onnan
de mindig egyedül.

Búcsúztam hát sokszor,
szépen is és jól,
mindig úgy megírtam
hogy örökre szól
eltelt ennyi év már, sok
hosszú hónapok
hogyan is gondoltam
hogy elbúcsúzhatok
hogyan is képzeltem
hogy nélküled legyek
csak egy darab ember
aki így szeret
fekszem most lassan
ágyat bontanak
fejemben a régi
szerelmes szavak.