Szeptember – Őszelő –
Földanya hava – Szent Mihály hava
A szeptember a régi
római naptárban a hetedik hónap volt (" septem" = hét), s
ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A
rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó
pedig a " hepo" igéből eredt, amelynek jelentése:
" követni", " ujjal rámutatva követni, üldözni
valakit". Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a
görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz
kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja
lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni,
rámutatva őt követni, üldözni. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti,
amire " rámutatunk", amit az ujjunkkal "
követünk", "üldözünk".
E hónap (a hetedik
hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen
csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. Nálunk,
Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között:
ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.
*
Népi megfigyelések:
- ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még
- ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre lehet számítani
- ha korán lehullanak a falevelek, a gólyák és a fecskék korán útra kelnek,
akkor hamarosan megérkezik a hideg idő
A szeptember még nyár
és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával,
szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes
betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka,
amikor nagyon sok függ az időjárástól. A meteorológusok Őszelő-ként tartják
számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Földanya havának nevezik, eleink
(az Avisura szerint) a Tigris (Almaszüret) hava elnevezést használták
szeptemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava. Az
első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg jegyébe s
egyúttal az őszi napéjegypontba lép.
Népi mondóka:
Amilyen az Egyed-nap,
olyan az egész hónap.
Az időt Kisasszonynapja,
négy hétre előre szabja.
Mihálykor az észak s keleti szél,
sok havat és kemény telet ígér.
*
Mit jövendöl a 100
éves naptár?
Jó idő következik, ha hónap elején sok futócsillag látszik, ha nem esik harmat,
vagy ha esett is, de hevenyében elszárad, ha az éjjelek rendkívül hidegek, ha a
Tejút az égen tisztán látszik.
Rossz idő jö, ha a galambok vízben fürödnek és későn repülnek haza
Szeptemberi jeles
napok
Szeptember 1.
Egyed napja, őszkezdő
nap. (Szent Egyed remete a VIII. században élt Provence-ban.) Sok helyütt ekkor
kezdték meg a búza és a rozs vetését, mert azt tartották, akkor bő termésre
számíthatnak.
Erdélyben ezen a
napon állnak szolgálatba a pásztorok. Azokat a disznókat, amelyeket karácsony
táján akartak levágni e naptól hízóra fogták. Ha esett az eső Egyed napján,
esős őszre számítottak, ellenkező esetben szárazra.
*
Szeptember 5.
Lőrinc napja, úgy
nevezett "rontónap". Lőrinc sok kárt csinál, például megrontja a
vizeket, azokban már nem lehet fürödni (hideg van), beleesik (máshol
belepisil!) a dinnyébe, azaz a nyári görögdinnye e nap után már élvezhetetlen
lesz, lucskos, vízízű.
*
Szeptember 8.
Kisasszony napja,
Szűz Mária születésének napja. Magyarországon kedvelt búcsúnap.
A hívő asszonyok
kimentek a szabadba napfelkeltét várni. Úgy tartották, aki arra érdemes, a
felkelő napban megláthatja Máriát.
Bizonyos vidékeken
ekkor kezdték el vetni a gabonát, melyet kisasszony napjára virradóra kitettek
a szabadba, hogy a harmat érje, "az Úristen szentelje meg".
Mint a paraszti
gazdasági élet fontos napja, sokfelé a cselédek szolgálatba állásának napja is
volt.
A dió leverését a
fáról is ekkor kezdték.
Szép elnevezése:
Fecskehajtó Kisasszony napja arra utal, hogy ettől a naptól kezdve keltek útra
a költöző madarak.
*
Szeptember 12. Mária
napja
A név gyakorisága
miatt kedvelt névünnep.
Egyes vidékeken a
búcsú napja, például Sárkeresztesen a rokonokat kacsával, töltött paprikával,
lepénnyel, kalácsokkal kínálják.
Bukovinában az
istensegítsiek búcsúnapja. Vendégségeket, táncmulatságokat rendeznek, négy
faluból is várják a vendégeket.
*
Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya napja
Mária anyai
fájdalmára- melyet megfeszített fia halálát látván érzett - emlékezés napja.
Nagyon régi kultusz, egyike első nyelvemlékeinknek, az Ómagyar Mária siralom is
erre utal.
*
Szeptember 21.
Máté apostol és evangélista napja.
Egyes vidékeken Máté
hetében vetették a gabonát. A vetés a férfiak munkája volt, melyhez különféle
rituálék kötődnek.
A vetőmagot
megszentelték, a férfiak megmosták a lábukat, tiszta ruhába öltöztek, így
mentek ki a földekre.
Egyes vidékeken a
magvető a nyelve alá három búzaszemet tett, és a művelet közben nem volt szabad
beszélnie.
Miután a vetést
elvégezték,a vetőabroszt (ami gyakorta a karácsonyi abrosz) a magasba dobták,
hogy nagyra nőjőn a gabona.
*
Szeptember 23. – Őszi Napéjegyenlőség
A csillagászati ősz
szeptember 23-án kezdődik.
(A déli féltekén e napon
kezdődik a csillagászati tavasz.)
*
Szeptember 29. – Szent Mihály – Simon – Júdás
Szent Mihály
arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint Mihály a túlvilágra költöző lelkek
kisérője, ő ítéli meg az emberek cselekedeteit az Utolsó Ítéletkor.
Általában kezében
karddal és mérleggel ábrázolják.
Ez a nap volt az ún.
kisfarsang időszakának kezdőnapja, azaz a lakodalmak ideje, mely egészen
Katalin napig tartott (november 25.).
*
Szüret:
A szüret időpontja a
18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.
A szüreti szokások a
szőlőszedés utolsó napjához, a végzéshez kapcsolódtak: az uraság megkötözése;
szüreti koszorú elkészítése; a koszorúvivők leöntése vízzel; az uraság
köszöntése verses rigmusokkal; a legjobb szedők megajándékozása pl. kendőkkel;
végzéstánc; mulatság. […]
Kert – szeptember
Szeptember hónap
legfőbb eseménye a kertekben talán a szőlőszüret, de nem mindenütt van szőlő és
ebben a hónapban is van még számos más teendő is. Még folyik az őszi termények
betakarítása, de már gondolni kell a jövő tavaszra is. Meg kell terveznünk a
következő évi növények sorrendjét. Itt az ideje a gumós-hagymás növények, és a
kétnyáriak ültetésének.
A veteményesben is
itt az ideje az őszi vetésű, ültetésű növények telepítésének. Most dugdossuk az
őszi fokhagymát, ültetjük a földiepret, az őszi áttelelő salátát szintén,
vethető a spenót, tavasszal korán lehet szedni. Földieperből érdemes több
fajtát ültetni, egész érési sor áll rendelkezésünkre a szaporító anyagból.
A szeptemberi vetés
célja többféle is lehet, egyrészt vetés késő őszi friss fogyasztásra, másrészt
vetés, ültetés tél végi, koratavaszi friss fogyasztásra, harmad részt vetés
késő tavaszi, koranyári fogyasztásra. Az augusztustól nevelt áttelelő saláta
palántákat szeptember vége felé ültessék szét 25x25 cm tenyészterületre.
Gyeptelepítés.
Kerti virágok
A virágmag drága,
érdemes tehát saját kertünkből begyűjteni a jövő esztendőben szükséges
virágmagokat. Ezen kívül a virágok őszi ültetése is szeptemberben időszerű.
Gyümölcsfák
Ha gyümölcsfákat
szeretnénk ültetni, már most előkészíthetjük a helyét, az ültetőgödröket, a
megfelelő mennyiségű érett trágyát, vagy érett komposztot, megrendelhetjük a
gyümölcsfa csemetéket.
Tárolás
Fontos őszi feladat a
megtermelt gyümölcs és zöldség megfelelő tárolása. A zöldséget és gyümölcsöt
lehetőleg külön tároló helyiségben raktározzunk. Időnként mindent ellenőrizni
kell, a romlás miatt. A tároló helyiséget meszeljük ki, a fa polcokat, ládákat
súroljuk le és kellően szárítsuk ki.
A zöldségeket
veremben is tárolhatjuk, megfelelő takarás és időnkénti szellőztetés esetén
kevés romlással tárolhatjuk.
Köszöntjük e hónap szülötteit,
névnaposait, ünnepeltjeit!
Jó egészséget, boldogságot kívánunk!
