2017. szeptember 1., péntek

Lázár Horváth Zsuzsanna - Ösz-idéző; - Őszi eső



Lázár Horváth Zsuzsanna

Ősz-idéző



Ködöt ha sír a sápadt őszi ég
s sejtelmes pára burkolja a tájat,
hideg csókkal csókolja a fákat
a szél,zálogba hulló levelet kér.


Vándorútra keltek már a fecskék
nem csivitelnek az ereszem alatt,
károgó varjak várnak már havat
s a kertek alatt lopakodik a Tél.

 
Visszasírnánk már a lángoló nyarat
bombázna bár tűzsugarakkal a Nap,
mint ölelje dércsipke a bokrokat.


Szívünk emlékek fényénél időz
míg ránk borul búsan,barnán a köd
s lassítja léptünk iramát az Ősz.

*

Őszi eső



Álmomból kopogó eső ébresztett,
a reggel kissé morcosan érkezett.


Felhők mögé bujdosott a fény,
nem ragyog Nap szeptember egén,
csak fém-szín gyöngyök fénylenek
az udvar zöld gyepén.


Súlyuktól hajlik virág s levél,
bőven öntötte könnyét az éj.
Szürkeségbe burkolózó Ősz,
korai, hogy már itt időzz!


Várjuk még az indián nyarat,
hogy fénye simogassa arcunkat,
s ha október festi majd a lombokat,
szívünk emlékek után akkor kutat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése