Supka Géza
Kalandozás a
kalendáriumban és más érdekességek
(részlet)
Szeptember 13. –
szerencsétlen nap
A szeptember a régi
római naptárban a hetedik hónap volt („septem” = hét), s ezt a nevét
megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. E hónap (a hetedik
hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen
csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. Nálunk,
Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között:
ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.
Emlékezzünk meg ezzel
kapcsolatban magának a „septem” szónak az eredetéről. A rómaiak a görögöktől
vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó pedig a „hepo”
igéből eredt, amelynek jelentése: „követni”, „ujjal rámutatva követni, üldözni
valakit”. Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az
egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz
hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a
mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni, rámutatva őt követni,
üldözni. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti, amire „rámutatunk”,
amit az' ujjunkkal „követünk”, „üldözünk”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése