.kaktusz
Ha megtermékenyül a
virág …
Tudod arra gondoltam,
ha megtermékenyül a
virág,
és lesz belőle
termés,
kettőnek születik egy
gyermeke,
abban mind a ketten
egyformán vannak
benne,
nincs alá, és nincs
fölérendelt,
nincs benne adakozás,
és nincs
önfeláldozás,
nincs enyém, és nincs
tied,
nem lehet külön
választani
a gyümölcsöt, melyik az egyiké,
melyik rész a másiké,
az egyik termékenyít,
a másik kihordja,
kettőnek közös a
produktuma,
a szeretet is csak
olyan,
két embernek egyetlen
gyermeke,
nem két külön
szeretet,
nem párhuzamos
egymással,
és nem is keresztezi
egymást,
megszületik,
mint egy kedves
gyermek,
visszafordíthatatlan folyamatként,
a mélyéről fakad a
kettőnek,
hogy világra
jöhessen,
egyesülnie kell a két
érzésnek,
a kettőből lesz egy
harmadik,
hogy egyként szépítse
a világot,
néha,
a szeretet is csak
örökbefogadott,
csak az egyiknek
teste és a vére,
a másik elfogadja
készen,
az ilyen gyermek, az
ilyen szeretet
csak félárva, ha az
egyik szülője
a szeretetet,
csak a szeretetér adja cserébe,
szereti az ember, ha
szeretik,
ezért képes viszont
is szeretni,
de ha a két érzés nem
egyesül,
abból soha sem lesz
közös a gyerek,
a sorsa bizonytalan,
kiszámíthatatlan,
az igazi,
nem viszonzás egy
másikért,
nem magába engedi az
ember,
és nem visszatükrözi,
hanem belülről,
mint a gyémánt sugárzik,
nem azért adja, mert
kapja,
hanem, mert megfogant
benne,
és ha már megfogant,
visszavonhatatlan
megszületett,
mint a közös gyermeke
a kettőnek
egy teste egy vére.
2009. jún.06
