Szomorúfűz
Álmatlan éjszakákon …
Álmatlan éjszakákon
téged várlak.
Hallgatom a sötétség
csendes neszeit.
Figyelem az apró,
távoli csillagokat,
kísérem égi útján az
ezüst Holdat,
Lélekszárnyakon
osonok veled,
az álmok suttogását
hallgatom.
Megnyílnak a titkok.
Szívem vad dobogását
figyelem.
A múlt emlékei bennem
élnek,
némán suhannak
köröttünk az árnyak.
Eltűnnek és átadják
helyüket
a remény fényeinek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése