2018. május 1., kedd

Szomorúfűz - Május varázslata


Szomorúfűz

Május varázslata – új fények


A felhők robognak az égi utakon. A földből könnyű dallamokként szállnak az illatok. Esik az eső és süt a Nap. Érdekes kapcsolat. Az ég fél szeme sír, a másik ragyogóan fénylő. Mélyen beszívom az eső és a Föld illatát. A friss fű zöld selyemsálként teríti be a határt. Csillogó gyöngyökként játszik a napfény az esőcseppekkel. Teljes virágpompában díszlik a kert, a lombok susognak a szélben. A már elvirágzó fákról sziromzápor hull a fűre. Békák csobbannak a tóban, a nádasban madarak trilláznak. Különleges varázslatok, különleges hangok. Színes a rét, virágok tarka kavalkádján igazgyöngyökként csillognak az esőcseppek. A pitypang arany virágai, mint fénylő, sugárzó napocskák. Gerlepárok évődnek, turbékolnak a lombok között, - a tető felett. Keltetnek a madarak. Vándorútjukat járják a fellegek, közöttük azúrkék az égi tenger. A nappalok tiszták, mint a kristály. A mennybolt ragyog az aranyló fényben, a napsütésben. A fák lombjai között a Nap szerteszét fröcsköli sugarát, majd az alkonyat vörösre festi a horizontot. Felhők felett szeretettel szárnyalok Feléd, az est sejtelmes fényeiben. Az ezüst holdsarló a tágas égbolton járja égi útját az éjszakában. Új fények ragyogják be a gyönyörű májust.

¤

Lement a Nap – bíbor fényével,

illatoznak a fák, a bokrok,

ontják illatukat a virágok

susognak a lombok a friss szélben

Mint égő lámpás jelenik meg a Hold

kék-ezüst fényében reszketve,

sápadtan terül felettünk a kertre

fülembe zeng a rigók éneke

csendes suttogással kúszik a szememre

az álom édes szárnya,

beleolvadva az éjszakába


Thomas Moore - A májusi hold


Thomas Moore

A májusi hold


A májusi hold csupa láng ma, szivem,
lámpást visz a földi bogárka, szivem;
a bércek alatt
száz út csalogat,
mikor álom esőz a világra, szivem!

Ébredj, tündöklik az ég, gyönyöröm,
üdvünk sose volna elég, gyönyöröm,
s mert napja rövid
legjobb, ha kicsit
meglopjuk utána az éjt, gyönyöröm!


Már alszik a föld megigézve, szivem,
csak a Csillagász les az égre, szivem,
meg én, de nem int
oly fényt neki, mint
a te szép szemed isteni fénye, szivem.


Jöjj hát, míg nem kel a nap, gyönyöröm,
a Tudós szeme mást kutat, gyönyöröm,
s ha csövébe befog,
majd azt hiszi, hogy
te is ég szeme, csillaga vagy, gyönyöröm!

.kaktusz - Május üzenete


.kaktusz
Május üzenete

Tudod arra gondoltam,
ha az életnek lenne születésnapja,
és miért ne lehetne,
hisz minden, ami él,
egyszer megszületett,
de hogy így legyen,
először világra kellett jönnie
magának az életnek,
talán a Földanya méhében
egész tavaszon át hordozta,
eleinte az életnek csak kisebb,
majd komolyabb jelei mutatkoztak rajta,
kerekedett egyre jobban,
valami belülről mocorgott,
míg egyszer,
egy májusi  gyönyörűséges éjszakán
életet adott az egészséges,
szépséges szerelem gyermeknek,
örömében nevezte el életnek,
ekkora csodát még maga sem látott,
azóta, ilyenkor májusban
minden évben
arra a születésre emlékezik,
a legpompásabb ruhájába felöltözik
gyertyaként ott ragyog az égen,
mint egy különleges tortán
a sok kis gyertyaláng,
azt megmondani már ki tudná,
megszámolni pedig lehetetlen,
hány száll gyertya ég
a születésnapi tortán,
tán egyedül az édesanya,
vagy már ő sem,
hiszen olyan régen volt,
hogy maga is elfelejtette,
talán,
ha a népes vendégsereg kérdezi,
csak azt tudja biztosan,
hogy egy különös májusi éjszakán,
csodálatos orgonaillatban
jött világra az első,
a legkedvesebb gyermeke,
május az üzenete.

2010. 04. 26.

Szuhanics Albert - Májusban


Szuhanics Albert

Májusban


Májusban orgona nyílik,
zsenge-zöld színű a rét,
rebben a lányok szoknyája,
huncut szél kapkodja rég.


Szemedben napsugár villan,
ajkadon mosolyt fakaszt,
óhajok sóhaja árad,
hófehér fogad alatt.


Karjaink buja vágyindák,
ölelnek szoros íven,
összefonódni szép testünk,
hagyjuk hát, drága szívem!


Májusi csók, üde mámor,
vadrózsa illata hív,
kitör egy frissítő zápor,
hevesen dobog a szív...

Lázár Horváth Zsuzsanna - Illatorgia; - Május aranya


Lázár Horváth Zsuzsanna

Illatorgia


Illatokkal,színekkel tobzódik a május,
az olajfűz sárga csillaga oly csábos,
súlyos fürtökkel ringnak az akácok
s fehér pillangóként bomlanak
a jázmin karcsú ágain a virágok.
A sárga futórózsa pazarlón
ontja szirmait aranylón,
míg a büszke vörösek mámorítón
kínálják fel a Napnak bíbor bimbóikat.
Illatorgiává dúsítja a szél
a virágok sóhaját
ha jő a Hold
s szállnak illatos,buja párák
elhagyva szirmaik bársonyát.
E bódító áradás
magába ölelve ringat,míg az éj
lelkemre teríti csillagportól ékes köntösét.

*

Május aranya



Elég lenne végre
május aranyából,
elver már mindent
a sűrűsödő zápor.


Vihar-tépte virágok
hóként hullanak,
duzzadó víz hátán
messzire sodródnak.


A fekete fellegekből
villámok cikáznak,
fenyegetőn mordul az ég.


De opálfátyla mögül
kinéz a sápadt Nap,
ébren tartva a tétova reményt.


Csorba Győző - Május


Csorba Győző
Május

A kényes-omlatag vidék remegve füstölög szét,
s az íves láthatár merev szélébe ékelt
és hasztalan szabadkozó tavakból
mohón hörpölget hosszú kortyokat
a földre-hajló teknő-forma ég-alj.

Fény ví a fénnyel itt meg ott szikrázó forgatagban,
süvít a villanó gerely, sajdulva rí az űr,
fölszáll a kín, s kecses körökben leng az öblös,
hullám-vető, szelid lapály ölében,
aztán a dermedő magasba csap.

Kucorgó, gyáva kedvedet cikázó gyík hátára fektesd,
serkentse föl, s a lusta köd guruljon el belőle,
kössön rá tréfás hurkokat -, csomózd hanyatló kedvedet
a tátott-szájú kémények vidám
torkából gombolyogva ömlő ritka füsthöz.

Ó, nézd az útak villogó szalagjait, szegélyükön
a szunnyadó fák borzait, melyek fáradhatatlan
villannak és fakulnak és mindig bújtatnak egy kis éjt -,
ó, nézd az útak hangtalan kígyóit, rád-sziszegnek,
s szívedbe kúsznak: - ott keresd őket, ha majd hiányzanak.

Szívedbe kúsznak lassan, és a kényes omlatag vidék
szívedre hull, akár a zizzenő por, ha
megáll a szél. Merülj magadba, ott keresd
őket, hiszen csak múló emberszívben él
tovább a kagyló-héjú pillanat.

Ligeti Éva - Holdvilágos éjszakán


Ligeti Éva
Holdvilágos éjszakán

Május éjszakáján
A Hold, fénylőn ragyog
Szerelemes szavakra
Ajkam torzan dadog
Csillogó csillagok
Amerre csak nézek
Megremeg a lelkem
Mikor hozzád érek
Fű között, halomban
Tücskök ciripelnek
Ölelő karodban
Ők is irigyelnek
Csókjaid az éjben
Feleletet adnak
Csillagok az égen
Egyre csak haladnak

Heinrich Heine . Megjött a május; - A csoda májusban


Heinrich Heine

Megjött a május


Megjött a május íme,
virágba borult a világ,
felhőcske rózsaszíne
a kéket üdén szeli át.

 
Versengenek énekökkel
a csalogány s a rigó,
füvön bárányka szökdel,
szökdelni, dalolni jó.

 
Én nem teszem azt se, ezt se,
a friss gyep: vánkosom.
Halk csendülés nagymessze,
álmatlan álmodom.

 
/Ford.: Nadányi Zoltán/

*

H. Heine
A csoda-májusban

 
A csoda-májusban, amikor
rügy pattan minden ágon,
akkor nyílt ki szívemben
a nagy szerelmi álom.

 
A csoda-májusban, mikor
madár szólt száz határon,
akkor sírt föl előtte
epedő vallomásom.

 
/Ford.: Szabó Lőrinc/

Hollósy Tóth Klára - Májusvég; - Az égbolt karzatán; - És és Föld románca


Hollósy Tóth Klára
Májusvég


Hervad már a gesztenye virága,
kocsánya szárad a lomb között,
a legszebb hónap elköltözött,
szirmát szórva búcsúként a tájra.

A lélek üveghangján leng a lét,
a virág szirmait felejti,
míg a gyümölcs reményét rejti,
feszült csend van, mint fent borotvaél.

A lég a napfény hőjétől remeg,
a kertekben boldog, csengő nevetés,
létmanók, varázsok, csillagszemek.

Az élő élet a csend hárfáin zenél,
csalogánydal szövi az éjjelek
örökét vigyázó fátyol köntösét.
 *
Az égbolt karzatán
 
A halványkék égbolt karzatán
az élet halk kórusa dalol,
a fényes égből zölden zúg már
az új tavasz hangja valahol.

Hírnök lármáz, a víg csalogány,
harmatfényben vajúdik a rét,
a várakozás szűrt illatár,
mit füzérekbe fon a messzeség.
*
Ég s a Föld románca

Beszélgetnek felhők, hegyek, s a dombok,
remegő fényeket babusgat az éj,
a holdnarancsért nyújtóznak az ormok,
de el se érik a fénylő holdszegélyt.

A táj olyan, mint egy ünnepi báléj,
a hegyen a fák, mint márványoszlopok,
felettük a hold sejtelmes láza ég,
a keringőző szél köztük tántorog.

Mélykék és fűzöld a nagyudvarú szem,
körbefonják a felhők lelkesen,
mint lágy hullámok lassú, könnyű tánca…

Leküldi a hold ezüst fényhídjait,
hogy bejárja fénye a föld tájait,
hogy szépségét ne csak fentről csodálja.

Május - Pünkösd hava - Tavaszutó - Ígéret hava


MÁJUS – PÜNKÖSD HAVA – TAVASZUTÓ – ÍGÉRET HAVA

 


Népi megfigyelések:

májusi csendes eső, növeli a vetést
- száraz május, száraz esztendő
- ha májusban erősen halljuk a békákat kuruttyolni, úgy igen sok eső lészen
- ha május elején esik, úgy kevés borunk lesz
- nagyon meleg május után esős június következik
- ha májusban a tölgy szépen virágzik, és a cserebogár rajta tanyázik, gyakran fogunk hallani mennydörgést
- sok bort hoz ám a három ác, (Pongrác, Szervác, Bonifác), ha felhőt egyiken se látsz
- Szervác, Pongrác, Bonifác, megharagszik, fagyot ráz
- Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász
- Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök
- májusi meleg eső nagy termés, hideg eső rossz vendég
 *
Népi mondóka
Orbánnak a napja hogyha fényes,
A vincellér mint a páva kényes.
Mint az áldozócsütörtök
Olyan lesz őszi időtök.
Pünkösd-napi esésre
ne várj áldást vetésre.
Május hava hűvössége
A gazdának üdvössége.
 *
Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Szép idő lesz, ha az esti pír aranyszínű, ha napnyugtakor a vízeken és a mezőkön sűrű köd keletkezik, ha a szárazon tenyésző békák magasra ülnek és brekegnek. Rossz idő következik, ha reggel pír van, ha az esti pír igen vörös.
*
A meteorológusok Tavaszutóként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Ígéret havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Borjútor (Virágzó élet) hava elnevezést használták májusra. A hónap régi magyar (katolikus) neve Pünkösd hava. A Nap az Ikrek jegyébe lép.
*
A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek májusra:

bika: (április 20 – május 20) és

ikrek: (május 21 – június 20).

Május folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Kos csillagképből a Bika csillagképbe lép.

A hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év januárja.

Japánban létezik egy úgynevezett „májusi kór” (gogacu-bjó, 五月病) kifejezés, amit akkor használnak, ha egy új diák vagy dolgozó már a kezdőnapon fáradtan és kialvatlanul érkezik az iskolába vagy a munkahelyére.
*
Jeles napok májusban

Május elseje.

ősi tavaszünnep, a majálisok napja. Sok helyen a megelőző estét a legények az erdőben töltik, s hajnalban hazajőve fel-díszített májusfát állítanak kedvesük udvarába.
  Az emberek az egész napot vidám táncmulatságok közepette a szabadban töltik.
  1889 óta a munkásság nemzetközi ünnepe
*
4. Flórián.

Ezen a napon az ország nyugati felében sok helyen ősi mádon gyújtottak "új tüzet". Flórián a tűzoltók, a kéményseprők, a kovácsok és a serfőzők patrónusa.
*
6. János.

"Babevő János" napjának is nevezik, ekkor vetik a hüvelyeseket, a babot, borsót, lencsét.
*
12 – Pongrác -13 – Szervác - 14. Bonifác.

A fagyosszentek napjai az idő átmeneti lehűlését jelzik. E napokon nem vetnek, nem palántáznak. A májusi fagyok a gyümöl-csösökben, a veteményekben sokszor nagy pusz-títással járnak, ezért tűzgyújtással, füstöléssel védekeznek ellenük.
*
15. Zsófia.
Erre a napra esőt jósolnak
*
16. János.
Nepomuki, vagy népiesen "neszepuszi" János a vízenjárók patrónus. Hajósok, halászok, vízimolnárok ezen a napon tűzijátékos felvonulást tartanak.
*
Pünkösd. 20-21.
Neve arra utal (pentekoszt = ötven), hogy húsvét után ötven nappal következik. A nyárkezdet ünnepén a különféle versenyes sportjátékok győztesét rövid ideig uralkodó "pünkösdi király"-nak választják.
  Kislányok ezen a napon tartják a pünkösdkirálynőjárást, a pünkösdölést. A legkisebb leányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal díszítve királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullajtva házról házra járnak köszönteni.
*
25. Orbán.
Ekkor kezdenek a méhek rajzani, ezért a méhek "Orbán bogarai". Donát mellett a vincellérek, szőlősgazdák védőszentje, szobra gyakran található a szőlőhegyeken. Ha Orbán jó időt hoz, akkor szobrát felvirágozzák, ha rosszat, akkor besározzák. Sok helyen az utolsó fagyos-szentnek tartják. Ha "kiseprűzik" Orbánt, nem lesz már hideg.
*
Kert – május

Az év ötödik hónapjában járunk, amely legtöbbek számára a legkedvesebb időszak, a legszebb hónap a kiskertekben. . Minden virágzik, zöldül, és az utolsó fagyos éjszakáknak is búcsút intünk. A májusi időszakban nőnek a növényeink a legintenzívebben, ezért ekkor kell nekik a legtöbb tápanyag és víz.

A virágzó gyümölcsfák látványa, a friss, üde zöld szín ünnepi hangulatot sugall, a megújulásét. Töltsünk minél több időt a szabadban.

A legfontosabb kerti munka májusban a kapálás, gyomlálás és az öntözés, valamint a kártevők és betegségek megelőzése, leküzdése. Ápoljuk gondosan a gyepeket is, rendszeresen locsolva, nyírva.

A hónap közepétől kiültethetjük a melegkedvelő, előnevelt palántákat a végleges helyükre. Ne feledjük el a fagyos szenteket, Pongrác, Szervác és Bonifác május 12 és 14 között hozhat még talajmenti fagyokat. Figyeljük ezeket a napokat, hogy éjszakára szükség esetén takarással megvédhessük a kiültetett palántákat vagy a dézsás növényeket.

A tavaszi évelők virágpompája: Az üvegházak melletti évelő ágyásokban és a sziklakertben található növények virágzási csúcsa (tavaszi lednek, pázsitszegfű, zergevirág, ternye, pázsitviola, gyöngyvirág, gólyaorrok és gémorrok, nőszirmok). Cserjék virágdíszben: A sokféle, változatos cserje virágzási idejének dereka.

Egyre sokszínűbben virágoznak a vízi- és a mocsári növények. Ahogy nő a hőmérséklet, az első szitakötőket is megpillanthatjuk; a tavirózsák levelei pedig megje­lennek a vízfelszínen.

A madarak éneklési csúcsideje a kertben - fülemülék, rigók, poszáták, vörösbegyek, seregélyek, füzikék, pintyek.

A hárs is virágba borult, lassan kezdhetjük termését gyűjteni! Kitűnő teának, hurutoldó hatású. A paradicsomokat is elkezdhetjük szabadföldbe palántázni!

A gyomok elleni védekezésnek is itt az ideje!

Az orgona már virágzik, ezért vízigénye is kicsit megnő ez idő alatt!

*


Szeretettel köszöntjük e hónap
névnaposait,
 szülöttjeit!
 Sok boldogságot kívánunk!

Jankovics Marcell - Jelkép kalendárium - (részlet)


Jankovics Marcell
Jelkép kalendárium – (részlet)

Május

A latin Maius hónapot Ovidius szerint a meglett korúak (maiores) tiszteletére nevezték volna el. Valószínűbb azonban, hogy a régi római Maia istennő vagy férfi párja Maius volt a névadó. A görögöknél Maia a pleiászok egyik csillaga volt, Zeusz szeretője, és a főistennek együtt töltött éjszakák eredményeként Hermész (latin Mercurius) anyja. Ez a planétaistenfi az asztrológia májusi Ikrek jegyében van „otthon”. (Általánosságban elmondható, hogy a 7 pleiászt, a Pleiades 7 csillagát a görögök – de mások is – kapcsolatba hozták a 7 planétával. Ennek nemcsak az volt az oka, hogy a csillagzat szabad szemmel látható csillagainak a száma megegyezett a szabad szemmel látható planétákéval, hanem a helye is: a Nap, a Hold és a bolygók rendszeresen áthaladnak rajta.) A csillagkép olümposzi védnöke ugyanakkor Apollón volt. Ők hárman egy vidám regében együtt is szerepelnek. Ez az isteni tolvaj Hermész első csínytevéséről szól, aki még azon a napon, hogy megszületett, ellopta bácsikájának, Apollónnak 50 (!) marháját – a hónap első kétharmadában még a Bika havában járunk –, aztán, mint aki jól végezte dolgát, visszabújt a pólyába, Maia ölébe. A görög maia „anyácskát”, „dajkát”, „bábát”, a dór nyelvjárásban „nagyanyát” jelentett, s abból kiindulva, hogy az istennő a 12 olümposzi egyikének volt az anyja, fel kell tételeznünk, hogy neve magának a Nagy Istennőnek egyik megszólítása volt. Maia a növekedés és a szaporulat felett bábáskodott, s a május valóban a növekedés hónapja. Bizonyos értelemben Ovidius fején találta a szöget, hisz maior, maius a latin magnus, „nagy” melléknév közép- és felsőfoka, és a növekedést fejezi ki.
A hónap régmúltjába pillantva, a május mindenütt a nyár aggodalmas adventjének tűnik, aminek a jövendő termés féltése volt az alapja. Május az ókorban Európa-szerte engesztelő és tisztító szertartások böjtös időszaka volt (Hermész marhalopása szimbolikus utalás lehet erre is). Rómában tilos volt ekkor új ruhát ölteni, házasságot kötni, és házaséletet élni, ekkor takarították ki a templomokat, mosták le az istenszobrokat, mintha csak a hónap előkészület lenne a nyárközépi nagy ünnepekhez. (Hasonló tilalmakkal találkozunk az egykorú zsidó vallási előírásokban is.) A legjellegzetesebb római ünnep a 9-én, 11-én és 13-án tartott Lemuria: a „holt lelkek” (lemures) engesztelőnapjai. Illő folytatása volt az Argei ünnep. Ennek bevezetőjeként március Idusát követően, Róma területén felállított alkalmi szentélyekben szalmából és kákából font bábokat helyeztek el (görög: argeiész = „fehér”, argeó = „ünnepel” „szántóföldről van”, „parlagon hever”, argiasz = „pihenés”, „szünet”). Május 15-e után ezeket a Vesta-szüzek főpapi segédlettel ünnepélyesen a Tiberiszbe vetették jelképes emberáldozatul. Május 23-án Flora istennőt köszöntötték a rózsák fesztiváljával. Május végén, többnyire 29-én kezdődött a „földszentelés” ünnepségsorozata: az Ambarvalia, a Robigaliára emlékeztető mezőjáró körmenettel, állatáldozattal és vészelhárító varázslatokkal.

J. W. Goethe - Májusi dal


Johann Wolfgang Goethe

Májusi dal


A nagy természet
Miként ragyog.
A nap mi fényt vet!
Mily illatok!


Föld, ág rakodtan
Szines virággal,
Minden bokorban
Ezer madárdal.


Ezer kiáltás
Visszhangra vár:
„Ó, föld, ó áldás,
Ó, napsugár!”


Pákozdi Sarolta - Május; - Tavaszi harmat


Pákozdi Sarolta
Május

Lila orgonák
harmatban fürdik sok virág,
fűszeres aroma száll,
széljárta fák közt
harkály kalapál.
Hűvös hajnalok,
gyümölcsöt érlelő meleg nappal,
piros cseresznye,
seregélyeknek finom csemege.
Virágok kelyhe tárva
zümmögő méhekre
termékeny életre, porzásra vár.
Zsendül a pázsit - vadvirág ázik
májusi zápor áztatja fáit,
aranyat ér - termést ígér..
szikrázó napocska
hinti a fényt, azúr színű
a tündöklő ég
*
Tavaszi harmat

Harmatgyöngyök
fénylenek a fűszálakon,
felragyog a napsugár a bimbót bontó
frissen hajtó ágakon.
Langyos tavaszi esőtől
ázik a mező,
lenge szellő biztatja a magokat:
melegszik a föld, jöjjetek elő!
Körülnéz az ibolya,
pitypanglevél takarja.
Rárepül egy pinty,
belecsíp - jaj,
sír a levél,
fehér nedvet ont,
madár-szomjat olt.
Gyere, szedjünk ibolyát,
kedvesünknek adjuk át - nézzük mosolyát,
vázába teszi, szívja illatát,
érte csókot ád.
Lila orgonák, fehér gyöngyvirág,
sok színes tavaszi virág,
zümmögő darázs,
tavaszi varázs...
Harmatgyöngyök
gyönyörködöm,
kikelet hozta
örömöm.

Nagy Csaba /Gyémánt/ - Az idei fecske; - lEVÉL


Nagy Csaba /Gyémánt/

Az idei fecske



Itt kering csak egész nap
szótlan egymagába,
s minden hajnal keltén
még bizakodva tölti vidám
csicsergéssel az üresedett udvart,
míg szívében mély bánat.


Csúf eljárt időkbe vetett
változó évek ezek,
hol a nyár szőnyegéig
tavaszfátylat szaggató tél az úr.


Nekem is fáj, érzed?
Hisz
mit sem ér léted aprócska szárnyas,
ha párod sincs,
s május végén is üresen áll fészked.

*

Levél


 


Itt esik csendesen,
nem ölthet mosolyt a leláncolt Nap,
olyan ősziesnek tűnik
a szürke táj s e hideg zuhatag...
május lett,...
minden álom és ígéret hónapja,
mégis,
mintha minden esőcsepp
jéggé fagyna az ágak hegyén...
de nem kell félj,
tudod, hogy örökké szeretlek én!


B. Huszta Irén - Május


B. Huszta Irén
Május

Ifjúkoromban lágyan ölelő volt,
Bársonyos szirmokat szórt lábam elé,
Langyosan édes illatokba burkolt,
Szívemet kitárta égi fény felé.
Mostanában perzsel, lángra gyújt, éget,
Kertemben sárgára száradt már a gaz,
Katasztrófák rázzák az egész földet,
Szerelmet sem bont, mely őszinte, igaz.
Az érkezése boldoggá tett régen,
Megújult lelkem szépségét csodálva,
Most döbbenten, megrökönyödve nézem,
Rombol a természet ámokfutása.
      Elmúlik, s örömet csak virága ad,
      Nem lelem régi csodás májusomat.