Kamarás Klára - Esti csendben

Kamarás Klára

Esti csendben

Csókoltál, mikor csókra vágytam,

s virággal hintetted be ágyam.

Most itt ülünk az esti csendben,

látod szívem, megöregedtem.

Ezért volt minden öröm, bánat,

hogy végül újra rád találjak,

hogy legyen, aki elkísér,

ha az út lassan véget ér.

Kinn fú a szél, eső szemerkél,

beleng a múlt, de mit tehetnél?

Csókoltál, mikor csókot kértem,

most simogatod sajgó térdem.

Radnai István - Hullámzó

Radnai István

Hullámzó

élet folyó lassú lusta
ki-kiönt a kavicsokra
széllel hajózik a hullám
kavicsok vagyunk
csiszol az élet múltán
nem ilyen szépek
kemények éke
az unt
vizeknek
görget a víz a sors
mint orrunk alatt a bors
jönnek a gondok felőrölnek
arra surran egy-egy hajó
átvisz a nyugati partra
itt piramis látható
a hegyek sötét bozontja
erdő ágfonadék
tüze melyben a nap ég
s elég velünk a nappal
folyékony arany sugarakkal
kavicsok maradunk

csontjaink kemények
de lassan lustán porlanak
akár a remények

P. Pálffy Julianna - Miénk volt a pillanat

P. Pálffy Julianna

Miénk volt a pillanat

http://www.youtube.com/watch?v=Fv5VlwbgyZQ

darabokra hullt éjek
riadt ébredései között,
nappalok álomperceit
kutatom, keresem -
hol
nyárillatú búzamezők
aranyba olvadt tánca
csalogatva hív,
repkedő pillepárokat,
talán megtalálom,
mikor volt miénk
- a pillanat.

darabokra tépett álmok
riadt rémképei között,
nappalok nyugalmát
kutatom, keresem -
hol
erdők csendjében,
holdfénnyel bújócskázva
ezüst hangon zenél,
csörgedez a kis patak,
talán megtalálom,
mikor volt miénk
- a pillanat.

darabokra tört szívem
riadt dobbanásai között,
nappalok valóságát
kutatom, keresem -
hol
árnyas lombú fák alatt
kezed a kezemhez ért,
s lehunyt szemmel
csókoltunk csókokat,
megállítanám az időt,
ott és akkor volt miénk
- a pillanat.

Szijártó Péter - Aranyparton ...

Szijártó Péter

Aranyparton ...

Oly helyen szeretnék élni hol még nem ismertelek
Hol bárkit jelenthetnek a homokba írt nevek
Hol nincsenek mély nyomok s könnyezett szemek
S a homokszemek csak homokszemek, ha hordják a szelek

Mikor először láttalak, csillagfény volt rajtad (ruha helyett)
Szikrák szálltak körben, mikor hozzámért kezed
Eltűntél, sok kertben - völgyben már végigkerestelek
Istenem, nem lehet hogy hiába, ha már megígértelek...

Rongyossá lett papír, amelyre felírtad címedet
Szárnyaiddal, szemeddel, eltakart félelmeket
A hold átcsapott az égen, intett... (elköszönhetett)
Istenem, nem lehet hogy hiába, ha már megszerettelek!!!

A mézédes város átváltozott, s karóként nélküled
Fúrtam át magam rajta, húzva egy szétszakadt szívet
Szökőkútjába pár érmét dobtam, kívántam...s a repkedő vizet
Szemembe mostam, koldussá tett hogy megismertelek

Aranypartjára vonlak most a csendnek, s lehet
Sosem hallod meg hogy belevéstem neved
Egy helyen szeretnék élni, s az életem helyett
Időtlen időkig ismerkedni veled...

Szeles Csabáné - Érezd mit érezni szeretnél

Szeles Csabáné

Érezd mit érezni szeretnél

Karjaidba bújva megszűnik a külvilág,
Szoríts magadhoz, halljam szíved ritmusát,
Felforrósodott testünk szerelmi lázban ég,
Becézz még, érezd mit érezni szeretnél.

Gyönyört, kívánt rabság, mit szerelmed okoz,
S édes láncra fűz, mint HOLD körül a csillagok,
Egyedül csak Te olthatod vágyam tüzét,
Becézz még, érezd mit érezni szeretnél.

Számtalan a perc mi zakatolva telhet,
ha a vágyam, testem, összeforrhat veled,
szeress örökké, vágyaim tengerén,
érezz, érezd még, mit érezni szeretnél.

Gesztenyebarna szemed ragyogása keltett,
Verítékben úszva, testem beleremegett,
Hogy így elszakít tőlem a reggeli napfény,
Maradj még, érezd mit érezni szeretnél.

Csókot lopott a Hold, kacéran nevetett,
Csillagok fényében ölelni testedet,
Te vagy nekem az egyetlen, örök szenvedély,
Hallod szívem dalát, érezd, mit érezni szeretnél.

(közös vers novak0411-el)

.kaktusz - szeretni és szeretve lenni ...

.kaktusz

http://youtu.be/-rqTOHQgQPU

Tudod arra gondoltam,
egyszerű a dolog,
aki vágyik arra,
hogy rá mosolyogjanak:
mosolyogjon,
a köszönésért köszönjön,
a bókért bókoljon…
de nem ám ilyen könnyű
a szeretetnek a dolga,
ha csak elég lenne szeretni,
és az ember máris szeretve lenne,
tele lenne a világ vele,
és nem lenne annyi
a szeretetből kiábrándult
otthontalan csavargó a világban…
mert a könnyű mosoly,
a könnyű jó napot
csupán itt,
a felszínen születik,
(nem kell hozzá varázslat,
elég a bűvész is)
és mint minden,
aminek gyökere nincsen,
ahogy jön,
úgy meg is hal,
nem nagy kár érte,
komolyan úgyse veszi senki,
hiszen nincsen mélysége:
könnyen érkezik,
könnyen is távozik…
de a szeretet
a mélyben jön a világra,
az emberé, de az ember nem ura,
nem is a parancsolója,
sok közülük nem életképes,
mert megtermékenyíteni
nem tud más szeretetet,
azért aztán okoz csalódást sokat,
sok kudarc,
hiábavaló próbálkozás után
már úgy vannak vele sokan,
hogy hallani se akarnak róla,
hiszen annyira vágytak rá,
és annyiszor okozott csalódást…
de aki nem lesz hűtlen hozzá,
aki világra hozni
százszor is próbálkozik,
az bármelyik pillanatban számíthat rá,
hogy megfogan két ember
egymásra találásából,
az egyetlen, a drága, a picinyke,
de életképes saját szeretet.

2013. június 20.

Hatos Márta - Várakozás

Hatos Márta

Várakozás

http://www.youtube.com/watch?v=mV-tUN8xC_E 

Tudjátok mi, az várni valakit,

Aki nekünk oly' drága a világon?

Lesni az idő lusta szárnyait,

Szívszaggatottan, lázban sóváran?

Felugrani, százszor futni elé,

Türelmetlen kinézni az útra,

Bekémlelni napfénybe, éjbe,

Minden pillanatban újra meg újra.

Lélegzet visszafojtva hallgatni

Valami neszt: ez az ő lépte volt!

És csalódottan rájönni, hogy csak

A mi bolond szívünk zakatolt.

S ha végre ismert érintés alatt

Megcsörren ajtónknak zára,

Minden vérünk a szívünkbe szalad,

Túlfeszül idegünk minden szála.

Arcunk kigyúl, szemünk lobogva ég,

Eljött végre Ő, ő a Szerelem!

Tárt karokkal fogadjuk, s ő elénk lép

Közömbös arccal - némán - hidegen!

Szilágyi Ferenc - Nyári zápor

Szilágyi Ferenc

Nyári zápor

http://www.youtube.com/watch?v=R-PVUeC0mD0

(Gyermekkori emlék)

A nagy homokbuckák mögül
Feltámadt a szellő,
Markot szedő lányok körül
Jókedvvel szökellő.

Szeleburdin összeterelt
Egy szép égi nyájat,
Aztán fűvel-fával perelt,
Borzolva a tájat.

Nagy felhővel verekedett
Fent az magas égen,
Olyan zápor kerekedett,
Milyen nem volt régen.

Akit kint a mezőn kapott,
Bizony bőrig ázott,
Volt ki hagyott csapot-papot,
De mégis ráfázott.

Végül a Nap felnevetett,
Mint gáláns gavallér;
Ékesítette az eget
Nagy szivárványgallér.

Diadalíve a harcnak,
A győzelem tény lett.
Aranytallér hadisarcnak -
Ezer tócsa fénylett.

Horváth Ilona - Itt

Horváth Ilona /Hanoli/

Itt

Itt lopakodva járnak
a remények,
az utcai lámpák
gyér sugarába
réved
a kereső tekintet,
apró gyertya fényében
látom a mindenséget,
peregnek álmaim,
kedves szavakat
igézek
melyek néha
elérnek,
s napjaim
széttört perceiben
boldog
villanások
röppennek,
de el is tűnnek
végtelen,
jószándékú csendbe
temetkeznek,
csak bennem élnek,
míg rám nem csap újra
hatalmas szárnyával
a végzet,
melyben kódorog
összetörten
a jóakarat,
megsemmisülten
hullanak
a féltő szavak,
csalárd fénybe
öltöztetik
a holnapokat.

Albert Ferenc - Beköszön a nyár

Albert Ferenc

Beköszön a nyár

Fénylő Nap-Isten haván,
mikor beköszön a nyár;
szomjúhozik a határ,
frissítő záporra vár.

Viharfelhő közeleg,
port kavar a fergeteg,
csapra veri az eget,
s lám az eső megered.

Permete szivárványt sző;
nedve éltető erő,
párás hőség rekkenő,
elkél most az esernyő.

Felüdül a természet,
virág kelyhe feléled,
döngicsélnek a méhek,
gyűjtik az édes mézet.

Mikor elszunnyad a Nap,
Hold az égre felkaptat;
csillaglámpások gyúlnak,
gyöngyharmatot vajúdnak.

Kópis Eta - Hajnali tépelődés

Kópis Eta

Hajnali tépelődés

Csóktűzben fészkelő éjszakák

köszönöm édes ébredéstek

Hoztátok e hajnal illatát

vele csöppent rám boldog élet.

Tartsatok ragyogó fényben,

a csók legyen mindig mézízű!

Életem reménnyel telítve

többé nem lesz lélek-keserű.

Szerelemnek izzó tüzében

porba hullott számtalan korona

Szikrázó kéjnek gyönyörébe,

a csúcsra feljutni kész csoda.

Debreczeni Zsolt - Napsugár vagy éjszaka

Debreczeni Zsolt

Napsugár vagy éjszaka

Hajnali napsugár, törd át az éjszakát,
Reggeli sárga fény, hozd el a fényt, magát.
Elég volt a hosszú sötét éjből,
fényesség kell a napból a fényesből.

Hozzál szemembe fényt, süssél az arcomra,
drága egyetlen tüző szép napocska.
De ha este lemész az égbolt aljára,
akkor sem lesz vége fényednek varázsa.

Feljön a hold, őt te világítod meg,
nélküled nem látszana e fényes égitest.
És amikor másnap újra felébredsz álmodból,
csillogó fényeddel tündökölhetsz sokadszor.

Az éj csillagai azt mesélik rólad,
hogy fényes vagy mint a többi, magányos csillag,
de én ott vagyok veled, nem vagy te magányos,
a bolygók körülvesznek, s te középen uralkodsz!

Nagy Horváth Ilona - Kékfeslő

Nagy Horváth Ilona

Kékfeslő

http://www.youtube.com/watch?v=vIVXIjb0yVk

Hang búvik észrevétlenül elő.

Talán csak Szentivánéj-mélyi álmodás,

derengő holdvilág ölén ringó szapora szívű, tintakék, hatalmas óriás,

mi lusta nyújtózással ébred, s indul,

ez a monoton zaj,

ez a dörömbölés a mellkason,

roppant léptek törvényszerű zaja:

az éj követe jő az égszemű  lélekért,

teremteni új távolt,  összegyűrt világaink közé rekedt

közömbös, hűs tereink mozdulatlanná  dermedt,

rég elvetélt fényét emelve űrnyi tenyerén a messzi csillagokig.

Emlékeimből kört rakok, tündérles épül az ébrenlét szűk határain.

Legömbölyített élek őriznek belül,

allúziók morajló csendje hord elém a szemhunyásnyi létben,

zsibongó gondolatom minden szegletén

sietve épülsz, óriássá látlak, zendülő idő köszön az elmúlásnak,

hiszen csak árny a csend.

Szomorúfűz - Titkok ...

Szomorúfűz

Titkok osonnak...

http://www.youtube.com/watch?v=-tA8xvMKfa4

Gyönyörű, ragyogó szemsugár. Benne virágok nyílnak, a Nap aranylóan ragyog. A vizek vidám dallamot zengnek, minden fűszál zenél. Elringatnak az esti égbolt csillagai. A lelkekre az éjszaka égi fényt terít. A végtelen óceánját ezüst holdfény fonja át. Tündérek szárnyalnak, a szemekre álomport szórnak, versenyre kelnek az érzésekkel – otthonod őrzőjévé lesznek. A felhők felett, s a felhők alatt titkok osonnak, az elcsendesült bánat elsimul. A hajnali pír új fényt ad az új napnak – reménnyel, szép dallamokat átölelve, madarak szárnyalása, vidám csivitelése a harmatos reggelben.

Falu Tamás - Esti ima

Falu Tamás

Esti ima

Ne fájjon a lelkem,

Ne fájjon a testem,

Legyen, ki felemel,

Amikor elestem.

Amit méznek érzek,

Epévé ne váljék,

Kövessen a béke

Mint jóságos árnyék.

S ha majd jő a halál,

Szóljon hozzám szépen,

S ne a hátán vigyen,

Hanem az ölében.