Kondra Katalin - Az én Szeretet Himnuszom

Kondra Katalin

Az én Szeretet Himnuszom

 

Mindegy is az hogyan szólok,
Mert ha nem töltik meg szavaimat tiszta érzések
Csak kopogó kővé lesz minden szavam.
Lehetek bármilyen művelt
Ismerhetem a világ összes titkait
Lehetek olyan erős, mint a szikla
És rendíthetetlenül biztos bármiben
Ha nem érzek semmit ott legbelül
Ha üresség van a szívemben.

A szeretet több mint puszta érzés:
A szeretet önként vállalt elfogadás
A szeretet mindig ad, sohasem követel
Nem tesz különbséget, mindenkié…
Nem tűr gonoszságot, ármánykodást
Csak az igazságot hirdeti.
A szó egyszer elhalkul
Végesek a gondolatok
Elapad a szavakat árasztó folyó
Bármeddig élünk, sem tudunk meg mindent
Nincs emberi tökéletesség csak a szeretet.
Mikor gyermek voltam minden egyszerű volt
A világ kicsi és mind az enyém.
Most olyan távoli, elérhetetlen és ijesztő
Félek. Nem úgy, mint a gyermek, aki nem tudja mitől
A horizont tisztul, már kezdem érteni…
Bár még homályos előttem, de tudom
Hogy egyszer majd minden világos lesz
Mint a nap, tündöklő, mint a fény és
Addig is van dolgom elég:
Hit, Remény, Szeretet lett a vezérfonalam
És mind közül a legfontosabb a Szeretet.