Siktár János
Őszi séta
Jó lenne még egy kis
melegség,
és a gyorsan tűnő nyári fény.
Az én szívem már borzongva fél,
mert most jön a zord téli idény.
Még gyönyörű szép az erdő,
késő őszi napsütésben,
ahogy ragyog a napsugár,
a megmaradt falevélen.
A szemem mintha ragyogó,
színes drágakövet látna,
van vörös rózsaszín, piros,
smaragdzöld és narancssárga.
Egy festőművész képe, csak
árnyéknak jó ehhez képest,
nincs művész ki alkothat
ilyen gyönyörű szép képet.
S ha, Te szívedből szemléled
e ragyogó őszi tájat,
szálljon fel egész lelkedből,
szépségéhez a csodálat.
és a gyorsan tűnő nyári fény.
Az én szívem már borzongva fél,
mert most jön a zord téli idény.
Még gyönyörű szép az erdő,
késő őszi napsütésben,
ahogy ragyog a napsugár,
a megmaradt falevélen.
A szemem mintha ragyogó,
színes drágakövet látna,
van vörös rózsaszín, piros,
smaragdzöld és narancssárga.
Egy festőművész képe, csak
árnyéknak jó ehhez képest,
nincs művész ki alkothat
ilyen gyönyörű szép képet.
S ha, Te szívedből szemléled
e ragyogó őszi tájat,
szálljon fel egész lelkedből,
szépségéhez a csodálat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése