Csitáry-Hock Tamás
Vannak a szavak…
A szavak, amelyek oly sok mindent kifejeznek. Például, ha azt mondom, könyv, te
tudod, mire gondolok. Vagy ha azt mondom, kenyér, már látod magad előtt, érzed
az ízét a szádban. Egyszerű. A szavak megmutatják a gondolatokat. Egyszerű. De
mégsem az. Mert van, amit a szavak sem mindig tudnak pontosan megmutatni. Az
érzéseket. Mert a tárgyakat helyettesítő szavak értelmét pontosan tudjuk. De az
érzelmeket kifejező szavakét… Már sokkal nehezebb megtudni. Néha talán
lehetetlen. Hiszen mindannyian másként érzünk. Van, aki örömében majd kibújik a
bőréből, míg a másik csendben, belül örül. És van, amikor olyasmit érzünk,
amire nem igazán találjuk a megfelelő szót. Öröm, boldogság, szeretet… Igen,
tudjuk, mit jelentenek, de vannak pillanatok, amikor érezzük, hogy ezek a
szavak is gyengék annak kifejezésére, amit valójában érzünk. Jobb híján ezekkel
fejezzük ki, de szeretnénk valamit még hozzájuk tenni, szeretnénk árnyalni
őket… Igen, talán ilyenkor ezeket a szavakat más színnel kellene leírnunk… vagy
új szavakat kellene kitalálnunk. De az is lehet, hogy felesleges… mert aki az
érzéseket kiváltja belőlünk, pontosan érzi azt, amit mi… a lelkünkkel elmondjuk
neki. Lelkünk szavaival… lélekszavakkal.
Léteznek ilyen szavak.
Léteznek ilyen szavak.
http://www.youtube.com/watch?v=H3CkCIVnK18
VálaszTörlés