Kósa Emese
Tavaszba szőtték
Tavaszba szőtték
magukat a szavak, tűzpirosban
ébred a gondolat, amott
egy fecske
megtalálta párját, fészekbe
álmodják
régmúlt idők korát…
a gyöngyvirág
harmatcseppekben nevet,
csiklandozzák a napsugarakat
kócos kis szelek…
az égen felhők
motoszkálnak, míg utamon
haladok a vizes fűből
lóherét szakítok:
egy, két, három
levele volt -
sir a kő
a talpam alatt, bánja
hogy megszületett…
most már
nem tehet mást
odasimul
a kábult kikelethez…
Mellkasomba
szívom a tavasz
minden illatát
lelkem
lelkedhez ér, oh Május
ne áruld el
álmaink hajnalát.
magukat a szavak, tűzpirosban
ébred a gondolat, amott
egy fecske
megtalálta párját, fészekbe
álmodják
régmúlt idők korát…
a gyöngyvirág
harmatcseppekben nevet,
csiklandozzák a napsugarakat
kócos kis szelek…
az égen felhők
motoszkálnak, míg utamon
haladok a vizes fűből
lóherét szakítok:
egy, két, három
levele volt -
sir a kő
a talpam alatt, bánja
hogy megszületett…
most már
nem tehet mást
odasimul
a kábult kikelethez…
Mellkasomba
szívom a tavasz
minden illatát
lelkem
lelkedhez ér, oh Május
ne áruld el
álmaink hajnalát.
http://www.youtube.com/watch?v=AGKqDizPcXQ
VálaszTörlés