Április - Szent György hava - Tavaszhó

Április - Szent György hava – Tavaszhó – Szelek hava – Aphrodité hava - Bika hava

https://m.youtube.com/watch?v=Ejz7Ke5cFho

Április neve a latin aperire (nyitni) szóból ered, mert a régi rómaiak a tavasznyitás, pezsdülés hónapjának tartották. A szépség és a szerelem istennőjének szentelték, és a római lányok tőle rendelték  maradandó szépségüket.

A hagyomány szerint e hónapnak is Romulus adott nevet, isteni anyjának, Venusnak etruszk neve után (Apru, lsd. görög Aphrodité). Terentius Varro, római tudós a név eredetét népies etimologizálással az aperire "kinyílni, feltörni" igére vezeti vissza, mondván, most nyiladozik a természet, most töri fel az eke a talajt.
Ha a márciust Romulus atyjának, Marsnak szentelték, csak méltányos volt, ha a rákövetkező hónapot Mars kedvesének, Venus-istenasszonynak dedikálták, annál is inkább, mert hiszen a naptárt reformáló Julius Caesar a maga családjának ősanyját tisztelte ebben az istenasszonyban. Márpedig Venus mellékneve "aprilis" volt. Ez a szó az "aperire", "megnyitni" (tulajdonképpen ad-parire) igéből ered. Venusszal kapcsolatban eredetileg a szülési aktusra vonatkozott ez a "megnyitás". Mint naptári fogalmat aztán úgy magyarázták, hogy ezen a napon hivatalba lépett konzulok, akikről tehát magát az illető esztendőt elnevezték, hivatalosan "megnyitották" hivatalba lépésük napján, "Aperilis" vagy "Április" elsején az esztendőt.

Ez a hónap a megújhodás ideje. Megérkeznek a fecskék, a vándormadarak. A kis bárányok is vígan ugrándoznak a gyenge, ízes füvet kínáló réten, bár "a pásztorok félnek, mert még akolba szorulhatnak a bárányok a hidegtől". A meteorológusok Tavaszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Szelek havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Báránytor (Rügyezés) hava elnevezést használták áprilisra. A hónap régi magyar (katolikus) neve Szelek hónapja. A Nap a Bika jegyébe lép.

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek az április hónapba:

Kos (március 21, – április 19.)

Bika (április 20.– május 20.).

Április folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Halak csillaglépből a Kos csillagképbe lép.

Az április minden évben a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év júliusa, szökőévben pedig mint a január.

*

Népi mondóka
György-nap előtt, ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitálisz didereg,
Tizenötször lesz még hideg!
Áprilisnak szárazsága,
Jó gazdának bosszúsága.
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.

*

Népi megfigyelések:
- április esője elkergeti a fagyot
- áprilisi hó, nem jó
- áprilisi hó trágyáz, márciusi szalmáz
- április hónap, ha nedves, aratás lesz bő és kedves
- lucskos áprilist, virágos május és száraz június követ
- áprilisban hét tél, hét nyár
- áprilisi zivatar kergeti a fagyot
- hideg április, rossz esztendő

*

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Ha az idő áprilisban igen kellemetes, rossz május szokott rá következni. Ezen hónapi égiháborúk nedves esztendőre mutatnak. Ha a szivárvány kék és sárga színe jól látszik, néhány napra jó időt lehet várni. Húsvét körüli nedves idő rossz rozsaratást okoz. Ha Szent György napja körül a rozs akkora, hogy a varjú elbújhatik benne, gabonabőségre mutat.

Jeles napok áprilisban:

1. Hugó napja /bolondok napja
A naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották, vidáman, mókázással ünnepelték ekkor a tavaszt, a természet újjáéledését. Mióta azonban a naptárreformmal január 1-je az év kezdete, csak komolytalan újévként – bolond napként tartják számon.
A néphit szerint munkára nem alkalmas, mert nem lenne eredménye.
Ilyenkor általában ugratták egymást a felnőttek, elsősorban azonban a gyerekeket tréfálták meg. Aki beugrott, azt kicsúfolták:
“Április bolondja, május szamara!”

A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, azt mondták, ha ilyenkor vetnek, nem lesz szerencsés a termés.

Nagyhét

A nagyböjt virágvasárnaptól húsvétig terjedő utolsó hete.

Nagycsütörtök

Nagycsütörtök a bibliai utolsó vacsora emlékét idézi.

Nagypéntek

Nagypéntek, Jézus kínszenvedésének és kereszthalálának a napja.

Nagyszombat

A katolikus időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigiliájának nevezik.

5-6. Húsvét

Jézus keresztre feszítése, majd feltámadása. A keresztények legfontosabb ünnepe.
Időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap.

Húsvét vigiliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása.

Húsvétvasárnap

 Krisztus feltámadásának az ünnepe.

Húsvéthétfő a vigasságok napja.

A legnépszerűbb húsvéti népszokás a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozása. Mindkettő ősi termékenységvarázslásra utal.
„Ha húsvétkor eső száll, pünkösdig az meg sem áll.”

Fehérvasárnap:

Húsvét utáni vasárnap. komálás, mátkálás.

11. A költészet napja
József Attila születésnapja. A magyar költészet napját 1964-ben ünnepelték először.

12. Száznap, Gyula napja
Ez az év századik napja. Mivel féregűző nap, a tisztaság, a takarítás napja, kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket az istállóból.

14. Tibor napja
Népi megfigyelés szerint ezen a napon szólal meg először a kakukk, és a pacsirta.

22. A Föld Napja
1970-ben tartották meg először a Föld napját azzal a céllal, hogy a világ környezetvédőinek lelkiismeretét felébressze – most már nem csupán a szűkebben értelmezett természet, hanem az egész Föld veszélyeztetettsége iránt.
„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek.

24. Szent György napja
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált.
A György kultusz a sárkánnyal, a gonosszal viaskodó szent legendájából származik.
Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában – hagyományosan nálunk is – a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.
A lányok hajnalban kimentek a mezőre, és kötényüket, lepedőt, vagy vászonabroszt húzgáltak a harmatban. Az átnedvesedett ruhát utána kicsavarták. Az így összegyűjtött harmatból aztán cseppentettek a kenyértésztába, hogy szebbre süljön a kenyér, vagy vittek a vetésre, hogy szebb legyen a gabona.
A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem szerint Szent György napkor fontos odafigyelni a mennydörgésre. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész évben az eső.
„Szent György napján hulló eső aranyat ér.”
„Szent György napján fogott lepke, irtózatos nagy szerencse.”

25. Pál napja
Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: „Pál-fordulás – télfordulás”.

25. Márk napja
A kukoricavetés, búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonoszűzésre használták. Azt tartották, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, a béka, akkor jó termés várható.
„Áprilisi esőzés kergeti a fagyot.”
„Ha áprilisban az ég zeng, jó és hasznos időt jelent.”

Kert április

„Szent György hava terem nekünk virágokat,

Az sok jó szénáért az réteket megtiltat.”

Mivel április elseje a téli napfordulótól számított századik nap, ezért régente "száznapnak" is nevezték. Alkalmasnak vélték e napot a régiek az indás növények, a dinnye, az uborka vagy a tök vetésére és ettől számítva a századik napon várták a zsendülésüket.
A régi magyar kalendáriumok "Virághozó, vigasztaló Szent György havának" - is nevezték az áprilist, amikor már a gazdák figyelmét a sürgető, kinti tennivalókra terelte a gyümölcsfák virágait kipattantó vegetáció. "Nyessd a barackfát. Irtsd a kerti férget. Most ültesd, akkor lesz szép sűrű sövényed. Szőlőt is bujthatsz még, most a legjobb karózni. A palántát is lehet ki szabadba hozni" - ezt ajánlotta dédanyáink korában Szent György, azaz április havára a Bácskai naptár.

Ha az idő áprilisban igen kellemetes, rossz május szokott rá következni. Ezen hónapi égiháborúk nedves esztendőre mutatnak. Ha a szivárvány kék és sárga színe jól látszik, néhány napra jó időt lehet várni. Húsvét körüli nedves idő rossz rozsaratást okoz. Ha Szent György napja körül a rozs akkora, hogy a varjú elbújhatik benne, gabonabőségre mutat.

Áprilisban már melegebbre fordul az idő. Áprilissal minden kétséget kizáróan megérkezik a tavasz. Az ősszel ültetett hagymás növények, a tulipánok, nárciszok, jácintok teljes pompájukban virágoznak. Áprilissal borulnak virágba a liliomfák és a díszcseresznyék is. Fantasztikus édes illatot áraszt az illatos bangita (Viburnum carlesii).

Kora tavaszi metszések elvégzése után nekiláthatunk új gyepfelület létrehozásának és a már meglévő gyep tavaszi gondozásának. Áprilisban nyírjuk először a már korábban telepített gyepet.

A gyümölcsök virágait az éjszakai fagyok ellen védeni kell. A fal mellett levő lugast fóliafüggönnyel védhetjük. Hűvösebb vidéken a rózsát ilyenkor metsszük.

A gyepbe tervezett virágágyásokat a fűmag vetése előtt alakítsuk ki. Kertünk tervezése, építése során próbáljunk egyensúlyt teremteni a különböző növények arányait tekintve. telepíthetünk még bokorrózsát, illetve rózsafát. még elültethetjük a nyáron és ősszel virágzó évelőket és az évelő díszfüveket, ha jól fejlett gyökérlabdával rendelkeznek. Az esetleges fagyok figyelembevételével megkezdhetjük az egynyáriak (pl.: körömvirág, pillangóvirág, rézvirág) és a fűszernövények vetését. A zöldségnövények közül is számos vethető már, így a spenót, a sóska, a zeller, a fokhagyma, a zöldborsó, a hónapos retek és a fejes saláta. Itt az ideje a nyári virágzású hagymások (pl.: díszhagymák, liliomok) ültetésének is.

 

Szeretettel köszöntjük e hónap

névnaposait,

szülöttjeit!

Sok boldogságot kívánunk!