Paudits Zoltán
Mikor még...
Mikor még
hallgattam
az intő szóra,
s tértem a bűnös rosszról
a szelíd jóra,
az intő szóra,
s tértem a bűnös rosszról
a szelíd jóra,
Mikor még hittem
igaz
e fényes világ
és sírhatok bátran
mindegy, ki lát,
e fényes világ
és sírhatok bátran
mindegy, ki lát,
Mikor még nem
fájt
az ébredés
és nem marta belém
nyomát a szenvedés,
az ébredés
és nem marta belém
nyomát a szenvedés,
Mikor
még élhettem,
s félhettem szabadon
ha kellett nevettem
máson, vagy magamon,
s félhettem szabadon
ha kellett nevettem
máson, vagy magamon,
Mikor még
szerettem,
úgy, ahogy akartam én,
kimondhattam bátran,
mindig van remény,
úgy, ahogy akartam én,
kimondhattam bátran,
mindig van remény,
Mikor még volt...
volt
Mikor még..
Ma már tudom,
akkor volt a szép.
Mikor még..
Ma már tudom,
akkor volt a szép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése