Vadrózsa
Mély hegedű rezdül
mély hegedű rezdül
sírnak a hangjai
mesét sző lelkemből
a kósza gondolat
látom magam előtt
a suhogó szárnyú
vidám angyalokat
kereslek…
mennyei zene szól
gyereksereg néz rám
ott áll egy picinyke
fehér ruhás kislány
jól érzem te vagy az
méhem volt gyümölcse
várom hogy lényemet
nyugalom betöltse
nézlek…
egykor egyek voltunk
egy testben két víg szív
ma már fájó emlék
mely kísért mindig hív
most emlékként érzem
minden mozdulatod
életed jelezte
boldogságot adott
sírok…
boldog nem lehetek
e földi világban
szívemen az örök
gyász sötét ruhája
vérzek…
szobámban bús zene szól
képzeletem visszatér
hallgatom a hegedűt
mi lágyan tovább zenél
gyász dal…
Istenem adj erőt
mert tovább kell élnem
és ne tépje széjjel
lelkemet az élet…
hallgass meg…
sírnak a hangjai
mesét sző lelkemből
a kósza gondolat
látom magam előtt
a suhogó szárnyú
vidám angyalokat
kereslek…
mennyei zene szól
gyereksereg néz rám
ott áll egy picinyke
fehér ruhás kislány
jól érzem te vagy az
méhem volt gyümölcse
várom hogy lényemet
nyugalom betöltse
nézlek…
egykor egyek voltunk
egy testben két víg szív
ma már fájó emlék
mely kísért mindig hív
most emlékként érzem
minden mozdulatod
életed jelezte
boldogságot adott
sírok…
boldog nem lehetek
e földi világban
szívemen az örök
gyász sötét ruhája
vérzek…
szobámban bús zene szól
képzeletem visszatér
hallgatom a hegedűt
mi lágyan tovább zenél
gyász dal…
Istenem adj erőt
mert tovább kell élnem
és ne tépje széjjel
lelkemet az élet…
hallgass meg…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése