Zsiga Lajos - Kikelet

Zsiga Lajos /Alkotok/

Kikelet 

Teremtő kezével
mint karmester int
halk trillák fecsegő verebek
s a gerlék is dúdolják
indul a dallam felébred
a madárnép
egyenként s kórusba zeng
ébredez a Tavasz tündér
mosolyog a nap is fenn az égen
hisz ünnepre készül
a reszkető fagyott világ
a mezők is ingüket kigombolják
madárijesztők ébredő szemekkel
keresik egymást
bokrok alatt itt- ott lila ibolyák
fácánkakas kurjant kacéron
mint aki megülte nászát
szél sem libben, fürdik a fényben
miközben foltozza
tél szaggatta ruháját
mindenki készül ki halkan
révedező szemekkel
mint kút gémje a pusztán
kik harsogva röppennek fáról fára
zizeg –mozog a télbe fulladt avar
alatta már táncol milliónyi rovar
látva mindezt a teraszon állva
megmozdul bennem is a remény
Tavaszt várva