Lányi Sarolta
Miért, ha nincs
kinek?
Kicsiny csodák,
lelkemben rejtező
alighogy élők, titkos hervadók
ti, búm aranyborába részegült
titokvirágok, kertem árva népe:
alighogy élők, titkos hervadók
ti, búm aranyborába részegült
titokvirágok, kertem árva népe:
gyöngéd borúlat,
bíborló öröm,
egy hangra szívig összerezzenés,
egy hajrahulló hűs kéz enyhe láza,
egy szemsugárban ébredő világ;
egy hangra szívig összerezzenés,
egy hajrahulló hűs kéz enyhe láza,
egy szemsugárban ébredő világ;
s ti szók, becézve
búgó gerleszók,
vágyam szelid, könymarta gyenge hangja,
miért hurcollak fojtó némaságban,
a Hallgatag Szerelmek vándorútján?
vágyam szelid, könymarta gyenge hangja,
miért hurcollak fojtó némaságban,
a Hallgatag Szerelmek vándorútján?
Ó gerleszók s ti
mind, gyöngéd csodák,
igéret és remény virágai,
miért születtek életért esengőn,
miért virúltok, hogyha nincs kinek?
igéret és remény virágai,
miért születtek életért esengőn,
miért virúltok, hogyha nincs kinek?
A remény virágai mindig virulnak valakinek, vagy talán mindenkinek..
VálaszTörlés