Debreczeni Zsolt
érzések tavaszán
Érzések tavaszán
meggyúló gyertyaláng,
lélekben hamvadó-elmúló szép világ.
Álmoknak rózsája a kikelet harmatban,
nedvesedik-fázik borús magányában.
Hajnalnak dús fénye tettre folyton vágyik,
harangok zúgása közt a szívem ronggyá ázik.
Enyhülő nagy hittel az érzések kinyílnak,
mint fényesség a ködből élénken virítnak.
Erősödő fények növekvő remények,
érzések tavaszán nyomban útra kélnek.
Bejárják az erdőt és a sivatagot,
de nem találják szívnek nagy viharát ott.
Mosolyog a hideg, és búsul most a meleg,
nem jön itt a tavasz, fagyok jelennek meg.
Várjunk még az üde fényes kikeletre!
mert az hoz majd nekünk szerelmet a szívbe!
lélekben hamvadó-elmúló szép világ.
Álmoknak rózsája a kikelet harmatban,
nedvesedik-fázik borús magányában.
Hajnalnak dús fénye tettre folyton vágyik,
harangok zúgása közt a szívem ronggyá ázik.
Enyhülő nagy hittel az érzések kinyílnak,
mint fényesség a ködből élénken virítnak.
Erősödő fények növekvő remények,
érzések tavaszán nyomban útra kélnek.
Bejárják az erdőt és a sivatagot,
de nem találják szívnek nagy viharát ott.
Mosolyog a hideg, és búsul most a meleg,
nem jön itt a tavasz, fagyok jelennek meg.
Várjunk még az üde fényes kikeletre!
mert az hoz majd nekünk szerelmet a szívbe!
https://m.youtube.com/watch?v=eSLu7Uw6skM
VálaszTörlés