Rónay György
Este a Golgotán
Sírjukba visszatértek
már a holtak.
Pihent a város. Az
utakon át
őrök cirkáltak. Fönt
a katonák
a csárdában kockáztak
és danoltak.
Beesteledett.
Józsefnél zokogtak
az asszonyok. A szoba
ablakát
elfüggönyözték. Annás
lakomát
adott. A kutyák
ugatták a holdat.
Magdolna ott állt az
üres kereszt
tövén. A Mestert
alkonyatkor levették.
Sírt. Félt. S
egyszerre látta: az ijedt ég
alatt a szégyen fája
nőni kezd,
a karjait a
végtelenbe tárja,
s az alvó Földre
ráborul az árnya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése