2018. október 3., szerda

Kisssp - Októberi elégia


Kisssp

Októberi elégia


Diófa levele amikor alávitorlázott
Hajnalködben a harmat az ősszel találkozott
Arcomba feledés undok ökörnyála ragadt
Sarkamra fáradtság kelletlen sármocska tapadt


Hol a nap, mikor a gólya ablakon benézett
Langyos nyáresti szél talpam alatt fütyörészett
A hegyvidéki táj tarka szőnyegként elterült
És a felhők közt a tücsök meztelen hegedült…


Nem számolva napjaink, győzedelmes perceink
Lassan a homályba vesznek: napszítta ócska ing…
Mindezt ma már csak levetni tudom, (ha akarom)
S ha még nem állt görcsbe munkában megrokkant karom


A fák lila gallyai immár megkopaszodtak
Reggeli esőcseppek báván rákapaszkodnak
Gondolatok feledése ellen még küszködöm
Hajlott háttal, görbe nyakkal nézem a köldököm

Lázár Horváth Zsuzsanna - Sóhaj; - Október


Lázár Horváth Zsuzsanna

Sóhaj



Október




Október ragyogó reggelén
egy árva varjú keresgél
a park harmatban fürdő
zöld gyepszőnyegén.


Felhőfodrot ringat a szél
októberem kéklő egén,
ahogy átsuhan a városon
s hullámcsipkét sző a Balatonon

.
Október párája ül a partokon
kihalt,csendes a sétány
tovatűnt a nyári zsibongás
nincs más,csak néhány rikoltó sirály.


A vízre hajló fák alatt
néhány emlék elém szalad
magányos sétám az őszbe
emlékezni hív a kikötőbe.


Pihenő hajók sorjáznak
várják már téli álmukat
készülnek a jövő nyárra
fényre,dalra,kacagásra.


Még október fényében fürdenek
a tó felett lebbenő fellegek
még nyarat idéz a ragyogás
de szívünkre hull őszi borongás.


Pergő levelek tánca kísér
sárgára váltott már a lomb
a mólón a szél hűvöse utolér
s hideg permetet szór a Balaton.



Ficzura Ferenc - Október


Ficzura Ferenc

Október


Nekem úgy tűnik
smaragdazúr rét-egén
párában lebeg,


lassan merül el,
örvénymagánya. Én már
jól tudom milyen…


Szépsége-s ledér,
zizeg a levél, s nyomán
a harsány színek…


Nekem úgy tűnik
marad-t az úr, s oly közel
a vég, s védtelen…


Én, már jól tudom
Október a fény, tűz, vér
és nem feledem.

Október


„Október


O któberi eső jön, és bekopog az ablakon,
hideg cseppek koppanását néma csendben hallgatom.
Októberi vasárnapon gyöngy esőnek lába kél,
ágról-ágra szállítja hűs cseppjeit a kósza szél.


Hulló sárga levél zuhan, szél felkapja, elviszi,
messzi-messzi távlatokban zöld mezőre leteszi.
Száraz ágnak reccsenése néma csendet megtöri,
apró rigó szárnyaival magas eget átszeli.


A sok állat a hidegben menedékét keresi,
elbújnak a vihar elől, szél őket meg nem lesi.
Nyár emléke egyre fakóbb, elfutott a gazember,
október már elmúlásban, jön a zordon november. „


Október - Mindszent hava


Október – Mindszent hava – Őszhó – Magvető hava

https://www.youtube.com/watch?v=ubzaufPFOu8

A római naptárban csak sorszámneve volt, mivel a nyolcadik volt a sorban. Elnevezése a latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc.
Róma októberi ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. A földműves, a halász, a hajós és a katona a márciustól októberig tartó nyárias időszakban volt aktív. Márciusban tolta vízre a hajóját, vette elő a szerszámait, fényesítette ki a fegyvereit, és októberben vontatta partra, rakta el őket, illetve olajozta meg az utóbbiakat, hogy a téli nedvességtől be ne rozsdásodjanak.
A népi kalendárium Mindszent havának nevezi, igaz, hogy Mindenszentek ünnepe már a következő hónap első napjára esik. Máskor is előfordul, hogy az adott hónapban kezdődő csillagjegy időszakának jeles napja kapcsolódik a hónaphoz, bár maga az ünnepnap kiesik a naptári időszakból.
Az Arvisurák szerint Magvető hava, hiszen az őszi vetés ideje ez a földeken.
A 18. századi nyelvújítók szerint az október: mustonos. Hiszen az október a szüret hónapja a vele járó ünnepségekkel-mulatságokkal együtt. A korai fajták szedését ugyan már szeptemberben elkezdik, de az „igazi” szüretet Teréz indítja 15-én. A tokaji aszúszőlőt pedig hagyományosan csak október végén, 28-án kezdik szedni: „Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ” – szól a hegyaljaiak régi törvénye...
*
Népi megfigyelések

ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz
az októberi zivatar szeszélyes telet jelent
sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél
ha meleg október hónapja, hideg lesz a február
ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz

Október 23-án, a mind korábbi sötétedés miatt, az "Októberi Jánosok" jelezték faluhelyen a konyhából a szobába való beköltözés idejét, az immár állandó esti szobavilágítás kezdetét. A meteorológusok Őszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Magvető havának nevezik, eleink a Halak hava elnevezést használták októberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Mindszent(ek) hava. A Nap a Skorpió jegyébe lép.
*
Népi mondóka

Leodegár, hogyha lombhullató,
Örülj! a jövő év páratlan jó.
Orsolyakor takarítsd be
káposztádat.
Simon, Juda hóval tömi tele szádat.
Ha megdurvul a nyúl szőre,
siess fáért az erdőbe.
*
A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek októberre:
Mérleg (szeptember 23 – október 22) és
Skorpió (október 23 – november 21).
Október folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Szűz csillagképből a Mérleg csillagképbe lép.
  A szökőévek kivételével az október a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a január.
*
JELES NAPOK

Október 9: Dénes napján,
ha északról fúj a szél és ragyognak a csillagok, akkor kemény telünk lesz. Ha viszont nyugatról fúj és az ég egy kissé felhős, akkor enyhe télre és korai tavaszra számíthatunk.

Október 15: Teréz napja
szüretkezdő nap volt Baranyában, a Balaton szőlőtermő vidékein és Egerben is, hol Teréz-szedésnek hívták a szüretet. A korai szőlőfajtákat már szeptember végén elkezdik szüretelni.

Október 16: Baranyában úgy tartják, hogy Gál napjától
kezdve érik a makk, ami a sertések kedvelt eledele volt. A halászatból élők ezen a napon tartották az utolsó nagy halászatot, mert ezután a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, így halat fogni már nem lehet.

Október 21: Orsolya napja
időjósló nap. Úgy tartják, ha ezen a napon szép az idő, akkor az egészen karácsonyig enyhe marad, ha szeles, akkor bizony szeles lesz egész karácsonyig. A Somló vidéken ekkor kezdik meg a szüretet a népek.

Október 26: a Dömötör napját
juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászokkal és fizették ki bérüket. A Hortobágy környéki pásztorok nagy mulatságokat rendeztek tánccal, birkapaprikással Dömötör napján, amit juhászbálnak neveztek. A telet jósolja Dömötör napja is, ha ekkor hideg szél fúj, akkor kemény télnek nézünk elébe.

Október 28: Simon-Júdás napján
hagyományosan ezen a napon kezdődik Tokaj-Hegyalján a szőlő szüretelése, mely a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódik. A népi megfigyelés szerint, ha ettől a naptól egészen Márton napjáig szép az idő, akkor a jövő évi termés jó lesz.

Kert – október
Szüret

A kisebb szőlőkben a család ma is meghívott segítőkkel szüretel. A házigazda, a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, a szőlőből, mustból kóstolót vihetnek haza. Bortermő vidékeken nagyobb szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat rendeztek. A 16-17. században a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. A 19-20. század fordulóján a szüreti felvonulásokat, akárcsak az aratásiakat, miniszteri rendelettel egységesítették és szabályozták, mintául véve a 18-19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait.
A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához, a végzéshez kapcsolódtak: az uraság megkötözése; szüreti koszorú elkészítése; a koszorúvivők leöntése vízzel; az uraság köszöntése verses rigmusokkal; a legjobb szedők megajándékozása pl. kendőkkel; végzéstánc; mulatság.

A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött. Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdás (október 28.) napjáig. Az Alföld több vidékén Szent Mihály napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (október 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (október 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás (október 28) napján. 

                          Tátrai Zsuzsanna - Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások (részlet)
*
Kerti kalendárium

Október a kertben az év talán legszínesebb hónapja – a régi magyar naptárakban a Skorpió, illetve a Mindszent hava elnevezéssel szerepel, utalva az utolsó dekád csillagászati eseményére: a Nap a Skorpió csillagképbe lép és figyelmeztet Mindszentek ünnepének közeledtére.

Már csípősebbek a hajnalok, déltájban azonban, mint a jelen példája is mutatja, még visszacsalogatja a kellemes napfényt, ezáltal is jobb kedvre derítve a szüretelőket és a magvetőket. A népi jövendölések szerint az októberi zivatar szeszélyes telet vonz, vagy a sok októberi csapadék decemberi szelet hoz, míg ha meleg az október, csikorgó lesz a február.

A növények vegetációs időszakuk végéhez közelednek, mi pedig ez évben utoljára rugaszkodunk neki a kerti munkáknak, melynek hasznát már csak a jövő évben élvezhetjük. Ez az időszak még kiválóan alkalmas arra, hogy örökzöldeket, díszcserjéket telepítsünk, trágyázzunk, eltároljuk terményeinket, valamint a közelgő fagy ellen védekezzünk.
*


Sok szeretettel köszöntjük e hónap

szülötteit,

névnaposait,

ünnepeltjeit! 

Sok boldogságot kívánunk! 
 



Hollósy Tóth Klára - Októberi merengés


Hollósy Tóth Klára

Októberi merengés


Uram! Mért nincs a jónak ereje?
Mért erősebb az árulók hada?
Hol a szabadság édes melege?
Magára maradt végleg e haza…



Uram! Te tudod, hogy e szegény nép
megannyi koldus, lerongyolódott,
csak kunyerál folyton mindenfelé,
rákényszerítve a koldusbotot.



Mentsd meg e magára hagyott hazát,
tépd ki vadak szájából e koncot,
ne hordja a pusztulás gyalázatát,
mit magán hordoz, mint egy koloncot.



Régen megfásult a hit, s remény is,
az utunk elárvult, kiúttalan,
magába forrong, dünnyög e nép itt,
fényben élt, s ma szól a lélekharang.



Türelmes a magyar: vár és hallgat,
tele vággyal, jóval és reménnyel,
mikor bánata van, vicsorog csak,
hadakozva a keserűséggel.



Mért szunnyad mindig vágya parazsa,
miért álmodja csak lángolását?
Mi lenne, ha végre lángra kapna,
s elérné végre vágyott szabadságát?



Nem elég csak némán emlékezni,
s tűrni megadva az ember magát,
vértanuk hada több, mint ezernyi,
és gyalázatát szenvedi tovább.



Mért ad hatalmat az árulóknak?
Miért nem talál végre magára?
Mért hiszi az „újat” folyton jónak?
Mint tetszhalott hallgat, csügged magába?



Uram! Mért nincs a jónak ereje?
Mért erősebb az árulók hada?
Hol a szabadság édes melege?
Magára hagyott marad e haza?….


Fénytörés - Október; - Októberi fátyolfény


Fénytörés

Október


Októberi fátyolfény



Öregszem. A hajnal
Libra-fénye
megnő a merengő
búbos sziklák repedésein
és bontja hűlő melegét.


Jó innen nézni még,
hogy gyűjti erejét,
hogy ejti vörös köpenyét
a halni készülő szél:
csodálom egyre gazdagabban.


Nyugalom a csend.
Békéje feszülő oltalom.
Fátyol-rezgésében
mint múló fájdalom hasít
és károgás hozza
jövőjét a télnek,
a szűnni nem akaró
halálnak; ami hatalom!


És öregszem. Néha így
Októberben jut eszembe
az, ami bizonyos,
ami szívverés,
és nyugalom:
hogy még élek.

Takáts Gyula - Szüreti vers


Takáts Gyula
Szüreti vers

Szüretelnek, énekelnek,
Láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró,
Musttal teli kiskancsó.
Sose láttam ennél szebbet!
Akkora fürt, alig bírom,
Egy fürtből lesz akó borom.
Dió, rigó, mogyoró,
Csak úgy nevet a kancsó.
Az sem látott ilyet.
Az öregnek aszú bor jár,
A gyereknek must csordogál.
Dió, rigó, mogyoró,
Szüretelni jaj de jó!
Igyunk erre egyet!

Ligeti Éva - Őszi kép


Ligeti Éva

Őszi kép


száraz levélbe csomagolt nyálka
csüngve nyújtózik,
könnyedén hősköd
terhe szálanként érkező málha
tapad testemre,
erővel győzköd
mint egy kétkedőt, ki nem hisz édes
őszi reggelnek,
mustízű csóknak
nézem tétován ölelő fényes
fényét a napnak,
harapnak hónap
hideg napjai, október hava
deres szakállal
simogat megint
dermed pillanat megrázó szava
süvít felettem,
s gyöngéden megint
rozsdás levelek vert hada zizeg
összesimulva
keringnek, szállnak
földre borulva kígyóként sziszeg
számos áldozat,
buckákon állnak
levert seregek, vörösen jajdul
szétfolyt melege
a tűnő napnak
kifacsart citromként, keserűen sajdul
fanyar szájízzel
vége a napnak


fájdalom gyötri, ha fagy harapja
lelke megdermed
a hideg szélben
fehér köd-köntöst magára kapja
gyorsan elvegyül
sápadó fényben


őszi hangulat tobzódik bennem
megtépázottan
irgalom követ
elmúlik minden, évszakok mennek
várok a parton,
mint kopott kövek

Nagy Csaba - Október lett


Nagy Csaba (Gyémánt)
Október lett

Október lett.
Még nem hullt hó,
a fákon
csendben
sóhajtozó levelek is zöldek,
csak az ősz szomorú arca
fehérlik ajtóm
mattra sikált üvegén át.


Hamar osont a nyár,
s mily sok
csigalépésben
múló másodperc kell,
míg a szem
majd
a szelíd ágakon
újra
tavasz-meséktől
pattanó rügyeket lát.

Tóth János - októbervég


Tóth János

októbervég


hideg föld és kő alatt
drága testek csendje
gyertyafényen régi kép
lobban a szívembe


ajkaim pereméről
súlyos sóhaj zuhan
mögöttük betűkönnyem
sírra pereg szavam


összeroppant remények
törmelékén állok
fejfa kövén homlokom
síron holt virágok


B. Huszta Irén - október


B.Huszta Irén

október


Langyos őszi alkony
         Sárguló levelek
Sétálok a parton
         Fogod a kezemet


Lágy templomi ének
         Lebeg a víz felett
Bennem is egészen
         Különös zene zeng


         A búcsú szomorkás
Kesernyés dala ez
         A természet mond egy
Búcsúüdvözletet


Én is elköszönök
         Tőletek zöld lombok
Színes virágok és
         Napsütéses napok


Hűvös őszi este
         Borult már a tájra
Ködleplet terítve
         Erre a világra



Jékely Zoltán - Strófák régi őszökről


Jékely Zoltán
Strófák régi őszökről
  
1
Mondják, hogy „ősz van, ősz van.”
Mint a béke,
megnyugtat és elálmosít a szó.
Az embernek öregek hervadó,
deres feje jut róla az eszébe.
Pedig az őszben semmi sem fehér,
mint minden elbukó kor: tarka-barka!
Sárgán virít sétányok holt avarja
s ecetfa, ampelopszisz csupa vér.

2
Hat óra sincs, s már lappang a sötét,
a hegyeken lilálló pára-hártya;
a kőrisfa gyérlombu üstökét
halálraszántan a magasba mártja.
Tövében citerázgat a tücsök,
odva száját száraz lapuk takarják,
s az emberek, kik nótáját ma hallják,
tudják, az ő órája is ütött.
Szavát majd átveszi az ősziféreg,
riog, riog, mint föld alatti kürt;
mire elhallgat, a föld is kihült,
hogy azt hinnéd, többé már fel nem éled.

3
Ködös völgyek. A nap hideg korong.
Kéklő kastély: élő Corot-i kép.
Ösvények mélyéről gyerekkorunk
bokrot zörrentő sóhajjal kilép.
Egy régi alma integet. A porban
már régesrég eltűnt csutkája is,
mint ahogy eltűnt az a szilvaíz,
melyet majszoltunk kis piros csuporban.
Idegen őszben járunk. Elhagyott
parkokban sanda szobrok vigyorognak,
s korhadnak kecskelábu asztalok:
emlékei régi nagy dáridóknak.

Gyöngyösi János - October ; - Szepesi Attila - Október



Gyöngyössi János
Az esztendőben elé forduló 12 hónapok alá az 1766-ik esztendőre
October


(részlet)

Fordul az Hold: fordul a jó borból friss vér
A szőlőmívesre visszafordul a bér,
A keserű munka édes jutalmat nyér.
*
 
 


"Egy október végi estén


„Egy október végi estén"




Úgy görgette felénk az október végi szél
az őszi lombokat, ahogyan nemrég
szerelmemet hordta lábaid elé.
Az ajtók záródtak, és át a mocskos
ablakokon még csodáltam
fénylő arcodat.
Az égbolt csillagtalan
volt nekem,
és a hold sarlója is nagyon keskeny,
ahogy az esti sejtelem ráomlott hajadra.
S míg fuldokolva álmaim kerestem,
az október végi hűvös éjszaka,
jajongva vágta könnyes arcomba
kínzó hiányodat.”