Hollósy Tóth Klára - Októberi merengés

Hollósy Tóth Klára

Októberi merengés

 https://www.youtube.com/watch?v=orQLStu1tEM

Uram! Mért nincs a jónak ereje?
Mért erősebb az árulók hada?
Hol a szabadság édes melege?
Magára maradt végleg e haza…

Uram! Te tudod, hogy e szegény nép
megannyi koldus, lerongyolódott,
csak kunyerál folyton mindenfelé,
rákényszerítve a koldusbotot.

Mentsd meg e magára hagyott hazát,
tépd ki vadak szájából e koncot,
ne hordja a pusztulás gyalázatát,
mit magán hordoz, mint egy koloncot.

Régen megfásult a hit, s remény is,
az utunk elárvult, kiúttalan,
magába forrong, dünnyög e nép itt,
fényben élt, s ma szól a lélekharang.

Türelmes a magyar: vár és hallgat,
tele vággyal, jóval és reménnyel,
mikor bánata van, vicsorog csak,
hadakozva a keserűséggel.

Mért szunnyad mindig vágya parazsa,
miért álmodja csak lángolását?
Mi lenne, ha végre lángra kapna,
s elérné végre vágyott szabadságát?

Nem elég csak némán emlékezni,
s tűrni megadva az ember magát,
vértanuk hada több, mint ezernyi,
és gyalázatát szenvedi tovább.

Mért ad hatalmat az árulóknak?
Miért nem talál végre magára?
Mért hiszi az „újat” folyton jónak?
Mint tetszhalott hallgat, csügged magába?

Uram! Mért nincs a jónak ereje?
Mért erősebb az árulók hada?
Hol a szabadság édes melege?
Magára hagyott marad e haza?….