Szomorúfűz
Nyílik az élet
Az évszakok
váltakoznak. Most még virágzik a föld, színorgia a természetben. Élnek a
kertek, az erdők, mezők, hegyek, völgyek. Madarak ezrei zengik dalukat. Nedves
felhők az azúrkék horizont távolában. Sodródva, olykor kinyílva felettünk, megöntözve
az életet. Nyílnak a virágok, - árnyak, fények váltakoznak, játszadoznak. Eső
hull. Az éjszaka betakarja a gondokat, az álmok ölelnek vagy messzire
taszítanak maguktól, hogy a hajnallal megnyíljon az élet, telítve új reménnyel,
- lámpásunk fényében, - a Nap gyógyító melegében.