2013. április 23., kedd

Pákozdi Sarolta - Bársonyos bánat



Pákozdi Sarolta

Bársonyos bánat

Bánat-virág bársony szirmát
simogatják ujjaim,
halvány mosoly holdvilága
fényesíti álmaim.
Pirosan pirkad a hajnal,
szétfoszlanak
árnyaid.
Fagyos valóság didereg,
csípős északi szél
legyezője
meglegyint - elreped.
Suhanó percek az évek,
halálba hanyatló életem
kínok között tengetem.
Merre, meddig visz az utam,
nem nyomozom,
nem tudom.
Folyók futnak, tenger árad,
habos hullám partot mos,
kavics vagyok,
kődarab.
Partra vetett halak között
tűző napon száradok.
Váratlanul vízbe sodor
partra csapódik egy
halált hozó hullám,
végleg elringatja
az én
kővé vált - hullám.
bársonyos szirmát.

1 megjegyzés: