Szomorúfűz
Álarcok nélkül - Az
élet óceánján ...
Az élet szép. Higgy
nekem. Megéri, hogy megszüless, még ha fájdalmas is olykor. (...) De mindig
tartsd eszedben, kis barátom, hogy holnap megvirrad, és új nap kezdődik. Az
élet sehol nem áll meg. Ne zavarjanak meg azok a nyomorultak, akik úgy
meghúzzák a lelküket, mint a hátizsák száját. Az ember olyan, mint a fa.
Virágzik, gyümölcsöt hoz, lehullatja a levelét, aztán kezdi elölről.
- Alkyoni Papadaki -
¤
Álarcok nélkül élek.
Szegény vagyok, de van hű, szerető szívem.
Fájdalmaimat könnyes
pilláim mögé rejtem.
Csendesen élem
mindennapjaimat.
Az irodalommal, a
zenével kitárul számomra a világ.
Meghitt szeretettel
ölel magához, szebbé téve életemet.
Utam csendes
léptekkel ér véget.
Múlt pillanatok,
emlékek közt bolyongok a változóban.
Dallamok, melódiák
kísérnek, váltakozva fájón vagy örömben.
Meleg fények, hideg
szél érintett, simogatták arcomat.
Már elhallgatom
mindazt, mi fáj. Emlékeimben a szépre gondolok.
Köszönöm, hogy
élhettem.
http://www.youtube.com/watch?v=0v0sFZk3XXc
VálaszTörlés