Fetykó Judit
Sár, fény
Pokol kivetett, égnek
nem kellek,
marad, mi van, a
földi sárvilág.
Tudatot kaptam, hogy
feleseljek,
s tudjam mi az, mit
nem léphetek át.
Csapongni enged,
lehetek sár, fény,
alkuját nem kétli, s
nem írja át,
a legrosszabban is
volt kis remény,
látom az utat, hiszem
igazát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése