Ódor György
Édes Anya
Édes Anya
Virág, amit a mezőn szedtem
kis kócos-képű gyerekfejjel
és száguldottam vele haza,
boldog légy, boldog, édesanya,
virág, kérlek, köszöntsd még egyszer,
hogy szemében boldogságcseppel
emlékezzen a kisfiúra.
Te dal, mely játszottál a széllel
hamiskásan, most szállj feléje,
hogy felismerje vékony hangom,
idős, gyenge, haldokló asszony.
Mit nékem tanított, az ének,
legyen oltalom szép lelkének:
mint fiúnak véle kell halnom.
Te szó, szívemet simogattad
ajkáról, kérlek, most add vissza
néki az összes szeretetet.
Finoman, oly lágyan öleld meg,
hallja, ahogy őérte remegsz.
Mondd, ahogy ő is gyakran mondta,
édes kisfiam: Édes Anya!
kis kócos-képű gyerekfejjel
és száguldottam vele haza,
boldog légy, boldog, édesanya,
virág, kérlek, köszöntsd még egyszer,
hogy szemében boldogságcseppel
emlékezzen a kisfiúra.
Te dal, mely játszottál a széllel
hamiskásan, most szállj feléje,
hogy felismerje vékony hangom,
idős, gyenge, haldokló asszony.
Mit nékem tanított, az ének,
legyen oltalom szép lelkének:
mint fiúnak véle kell halnom.
Te szó, szívemet simogattad
ajkáról, kérlek, most add vissza
néki az összes szeretetet.
Finoman, oly lágyan öleld meg,
hallja, ahogy őérte remegsz.
Mondd, ahogy ő is gyakran mondta,
édes kisfiam: Édes Anya!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése