Szakáli Anna
Valaki
valaki, valamiért
zokog fájdalmában
bús gerle madár
szárnya törött
sorsa ott rejtőzött
ólomszín szobában
hangja elhalt
szeméből a fény
kisiklott az ablak
törött szegletén
így lett magánya örök
zengő hangon szólalni
védő tüzet gyújtani
nincs se gyújtós, se fa
falra vetődik hideg árnyéka
zokog fájdalmában
bús gerle madár
szárnya törött
sorsa ott rejtőzött
ólomszín szobában
hangja elhalt
szeméből a fény
kisiklott az ablak
törött szegletén
így lett magánya örök
zengő hangon szólalni
védő tüzet gyújtani
nincs se gyújtós, se fa
falra vetődik hideg árnyéka
http://www.youtube.com/watch?v=OI4RkAhzgtY
VálaszTörlés