Gligorics Teréz - Fohász

Gligorics Teréz

Fohász

Öt óra van. Felébredek.
Takargat a szürkeség,
csillagokat sötét felhő,
a napot még messzeség.
Ébredező hajnal csendjét
nem törik még madarak,
s ki a létet nem átkozza,
álmát éli, ha maradt…
Csak a falióra ketyeg,
kacagva a perceken,
ütemével nyomot hagyva
arcokon, s az életen.
Mély álomba burkolódzva
nyújtózik a napkelet,
virgonc szellő játszadozva
kergetné a felleget…
Itt ülök a szürkeségben.
fájdalmaknak nincs híja,
míg percenként közeleg
a napi exisztencia.
Ne dobj félre, én Istenem.
Ha vagy, hallgasd meg szavam,
adj erőt a mai napon
elviselni önmagam…