Csitáry-Hock Tamás
Benned van…
És időnként megjelenik. És piszkálni kezd. Te pedig egyre rosszabbul érzed
magad. Bosszant, szabadulni szeretnél tőle, de nem megy. Mert benned van.
Részed. Ő is te vagy. Mégis bosszant, mégsem akarod. De fogadd el. Hiszen ember
vagy. És ha ő nem lenne benned, te sem tudnád, hogy az ellentéte is létezik. Az
ellentéte is benned él. Ha nem fáznánk, nem tudnánk értékelni a Nap melegét. Ha
nem fájna az ütés, nem tudnánk értékelni a simogatás kényeztetését. Ha nem
lenne távolság, nem értékelnénk a közelséget. És azt sem tudnád, hogy hiányzik,
ha mindig veled van. Ha nem lenne rossz, nem lenne jó sem. Mert nem tudnánk,
mit jelent a jó fogalma. Hiszen egy természetes állapot lenne, egy megszokott
állapot, ezért értékelni sem tudnánk. Mert a Napfényt is sötét, hideg napokon
tudjuk igazán értékelni. A közelséget is akkor értékeled, ha már volt távol is.
És a jelenléte is akkor válik igazi értékké, ha már egyszer is hiányzott.
Minden jót a rossz ismeretében értékelünk. Minden a rossztól válik jóvá. És ha
magadban is felfedezed a rosszat, amit nem akarsz, amit utálsz, amit szeretnél
kiűzni, akkor tudnod kell, hogy valójában ezért tudsz jó lenni. Mert a rossz
késztet arra, hogy a jóra törekedj, a jóba menekülj előle. És ha ez
megtörténik, akkor nem kell a rossztól félned. Mert segít. Segít a jó felé
igyekezni, a jóra vágyni. És így válik minden rossz jóra.
Csak hinni kell.
Csak hinni kell.
http://www.youtube.com/watch?v=CWkbWRhQ2PY
VálaszTörlés