2013. december 17., kedd

Mirian - Két karodban



Mirian
Két karodban

Megszelídült villám vagyok
Karjaidban mely mint tükör
Ott ragyogok arcodon…
Testemen forró vonalat húz
Ajkad nyoma, hol az éj sikolya
A végtelen sötét égig ér!
Mert a fény, itt van velünk
Most leköltözött közénk
Mint kötelék
Fonja körbe testünk
Válunk eggyé
A szerelem izzó peremén.
Ne, ne mozdulj!
Itt van minden pillanat
Bennünk, mire vágytunk
Az ajándék
Vigyázzuk… hadd maradjon
Míg levegőnk elég…
Míg testünk
Szavak nélkül
Követeli egymás percét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése