Mirian
Két karodban
Megszelídült villám
vagyok
Karjaidban mely mint tükör
Ott ragyogok arcodon…
Testemen forró vonalat húz
Ajkad nyoma, hol az éj sikolya
A végtelen sötét égig ér!
Mert a fény, itt van velünk
Most leköltözött közénk
Mint kötelék
Fonja körbe testünk
Válunk eggyé
A szerelem izzó peremén.
Ne, ne mozdulj!
Itt van minden pillanat
Bennünk, mire vágytunk
Az ajándék
Vigyázzuk… hadd maradjon
Míg levegőnk elég…
Míg testünk
Szavak nélkül
Követeli egymás percét.
Karjaidban mely mint tükör
Ott ragyogok arcodon…
Testemen forró vonalat húz
Ajkad nyoma, hol az éj sikolya
A végtelen sötét égig ér!
Mert a fény, itt van velünk
Most leköltözött közénk
Mint kötelék
Fonja körbe testünk
Válunk eggyé
A szerelem izzó peremén.
Ne, ne mozdulj!
Itt van minden pillanat
Bennünk, mire vágytunk
Az ajándék
Vigyázzuk… hadd maradjon
Míg levegőnk elég…
Míg testünk
Szavak nélkül
Követeli egymás percét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése