Április - Tavaszhó - Szelek hava

Április - Szent György hava
Tavaszhó - Szelek hava - Báránytor (Rügyezés) hava

A hagyomány szerint e hónapnak is Romulus adott nevet, isteni anyjának, Venusnak etruszk neve után (Apru, lsd. görög Aphrodité). Terentius Varro, római tudós a név eredetét népies etimologizálással az aperire "kinyílni, feltörni" igére vezeti vissza, mondván, most nyiladozik a természet, most töri fel az eke a talajt.
Ha a márciust Romulus atyjának, Marsnak szentelték, csak méltányos volt, ha a rákövetkező hónapot Mars kedvesének, Venus-istenasszonynak dedikálták, annál is inkább, mert hiszen a naptárt reformáló Julius Caesar a maga családjának ősanyját tisztelte ebben az istenasszonyban. Márpedig Venus mellékneve "aprilis" volt. Ez a szó az "aperire", "megnyitni" (tulajdonképpen ad-parire) igéből ered. Venusszal kapcsolatban eredetileg a szülési aktusra vonatkozott ez a "megnyitás". Mint naptári fogalmat aztán úgy magyarázták, hogy ezen a napon hivatalba lépett konzulok, akikről tehát magát az illető esztendőt elnevezték, hivatalosan "megnyitották" hivatalba lépésük napján, "Aperilis" vagy "Április" elsején az esztendőt.

Ez a hónap a megújhodás ideje. Megérkeznek a fecskék, a vándormadarak. A kis bárányok is vígan ugrándoznak a gyenge, ízes füvet kínáló réten, bár "a pásztorok félnek, mert még akolba szorulhatnak a bárányok a hidegtől". A meteorológusok Tavaszhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Szelek havának nevezik, eleink pedig (az Avisura szerint) a Báránytor (Rügyezés) hava elnevezést használták áprilisra. A hónap régi magyar (katolikus) neve Szelek hónapja. A Nap a Bika jegyébe lép.

Népi mondóka
György-nap előtt, ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitálisz didereg,
Tizenötször lesz még hideg!
Áprilisnak szárazsága,
Jó gazdának bosszúsága.
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.

Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Ha az idő áprilisban igen kellemetes, rossz május szokott rá következni. Ezen hónapi égiháborúk nedves esztendőre mutatnak. Ha a szivárvány kék és sárga színe jól látszik, néhány napra jó időt lehet várni. Húsvét körüli nedves idő rossz rozsaratást okoz. Ha Szent György napja körül a rozs akkora, hogy a varjú elbújhatik benne, gabonabőségre mutat.

1. Hugó napja /bolondok napja
A naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották, vidáman, mókázással ünnepelték ekkor a tavaszt, a természet újjáéledését. Mióta azonban a naptárreformmal január 1-je az év kezdete, csak komolytalan újévként – bolond napként tartják számon.
A néphit szerint munkára nem alkalmas, mert nem lenne eredménye.
Ilyenkor általában ugratták egymást a felnőttek, elsősorban azonban a gyerekeket tréfálták meg. Aki beugrott, azt kicsúfolták:
“Április bolondja, május szamara!”
A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, azt mondták, ha ilyenkor vetnek, nem lesz szerencsés a termés.

11. A költészet napja
József Attila születésnapja. A magyar költészet napját 1964-ben ünnepelték először.

12. Száznap, Gyula napja
Ez az év századik napja. Mivel féregűző nap, a tisztaság, a takarítás napja, kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket az istállóból.

14. Tibor napja
Népi megfigyelés szerint ezen a napon szólal meg először a kakukk, és a pacsirta.

22. A Föld Napja
1970-ben tartották meg először a Föld napját azzal a céllal, hogy a világ környezetvédőinek lelkiismeretét felébressze – most már nem csupán a szűkebben értelmezett természet, hanem az egész Föld veszélyeztetettsége iránt.
„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
Így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek.

24. Szent György napja
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált.
A György kultusz a sárkánnyal, a gonosszal viaskodó szent legendájából származik.
Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában – hagyományosan nálunk is – a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.
A lányok hajnalban kimentek a mezőre, és kötényüket, lepedőt, vagy vászonabroszt húzgáltak a harmatban. Az átnedvesedett ruhát utána kicsavarták. Az így összegyűjtött harmatból aztán cseppentettek a kenyértésztába, hogy szebbre süljön a kenyér, vagy vittek a vetésre, hogy szebb legyen a gabona.
A magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem szerint Szent György napkor fontos odafigyelni a mennydörgésre. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész évben az eső.
„Szent György napján hulló eső aranyat ér.”
„Szent György napján fogott lepke, irtózatos nagy szerencse.”

25. Pál
Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: „Pál-fordulás – télfordulás”.

25. Márk napja
A kukoricavetés, búzaszentelés napja. A megszentelt búzaszálakat gonoszűzésre használták. Azt tartották, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, a béka, akkor jó termés várható.
„Áprilisi esőzés kergeti a fagyot.”
„Ha áprilisban az ég zeng, jó és hasznos időt jelent.”

*

Április

Kora tavaszi metszések elvégzése után nekiláthatunk új gyepfelület létrehozásának és a már meglévő gyep tavaszi gondozásának. Fűvetés előtt gondosan elő kell készíteni a földet és dúsítanunk kell tápanyagokkal. Amennyiben kertünk talaja homokos vagy agyagos, célszerű termőföldet terítenünk 10cm vastagságban leendő fűfelületünk alá, majd forgassuk össze meglévő talajunkkal kb. 15cm vastagságig. Abban az esetben, ha nem kerül új réteg a felületre, tápanyagokat kell a meglévő földhöz kevernünk, hogy a megfelelő fűmagkelést elősegítsük. Az ősszel felásott talajra áprilisban rostált komposztot hordjunk fel, amibe köbméterenként 1-2kg összetett műtrágyát keverünk. A komposzt lehetőleg gyommagvaktól mentes legyen. A gyomos föld sem alkalmas füvesítésre. A komposztot kézi kultivátorral lazán dolgozzuk be a talajba, majd gereblyézzük el.

A gyepbe tervezett virágágyásokat a fűmag vetése előtt alakítsuk ki. Áprilisban nyírjuk először a már korábban telepített gyepet. Kertünk tervezése, építése során próbáljunk egyensúlyt teremteni a különböző növények arányait tekintve.

*

Szeretettel köszöntjük e hónap

névnaposait,

szülöttjeit!

Sok boldogságot kívánunk!